Nincs forinterősödés

Az elmúlt hét "menteni a menthetőt" alapon egy 100 bázispontos kamatemeléssel kezdődött. A monetáris tanács döntésének hivatalos üzenete: a Magyar Nemzeti Bank elkötelezett a 250 forintos árfolyam mellett, ami lehetőséget ad inflációs céljainak elérésére. Ez azonban mintegy csendes beismerése is annak, hogy hiba volt a múlt héten olyan döntést támogatni, amely a piaci szereplők összezavarását idézte elő, és olyan helyzetet eredményezett, amely nem felel meg a monetáris politika céljainak.

A hazai döntéshozók (a kormány és a jegybank egyaránt) az elmúlt napokban hatalmas presztízsveszteséget szenvedtek. A piac egyre kiszámíthatatlanabb terepnek tartja Magyarországot, és a döntések közti összhangot is hiányolja. A külföldi véleményekből az is kirajzolódik: azok a szereplők vannak igazán megzavarodva, akik igyekeznek a sáveltolást és a kamatemelést egységes monetáris politika részeinek betudni. Néhányan azonban már úgy látják, hogy a korábbi döntés "kilóg" a jegybank konzisztens lépései közül.

A forint árfolyama az elmúlt héten stabilizálódott, igaz, a kamatemelés ellenére jóval alacsonyabb szinten, mint amit az MNB kívánatosnak tart. Éppen ezért az sem kizárt, hogy jövő hét elején további jelzésértékű kamatemelésre szánja el magát, annak ellenére, hogy már így is 550 bázispontos kamatkülönbözetet realizálhatna az a befektető, aki a forintban jegyzett papírokat veszi az eurókötvények helyett.

Az inflációs céljaiért aggódó jegybank a hét közepén jó hírt kapott: a KSH kimutatása szerint májusban folytatódott a látványos dezinfláció, a fogyasztói árindex már csak 3,6 százalékos éves drágulást mutat. Ezzel a gyenge külpiaci konjunktúra és az erős forint hatása következtében történelmi mélypontra csökkent a drágulás üteme. Az inflációcsökkenés egyébként egész Európára jellemző: az euróövezetben 2 százalék alatt van az árindex, Németországban már csupán 0,7 százalékos volt az árdinamika májusban, és több szakértő deflációs veszélyről beszél.

A kedvező inflációs adat egy ideig feltehetően a mélypontja a dezinflációs folyamatnak, júniustól az árindex emelkedésére lehet számítani, elsősorban a tavaly elmaradt hatósági áremelés pótlásának következtében. További bizonytalanságot jelent az aszály, ami lökést adhat az élelmiszeráraknak. A másik kockázat a forint esetlegesen tartósan megemelkedő volatilitása, ami óvatosabb árképzésre ösztönözheti a kereskedőket. (MI)