Pétervári tiszteletkörök

Összefüggő ázsiai-európai gazdasági nagytérség képét villantotta föl az a fényes ünnepségsorozat, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök rendezett szülővárosa, Szentpétervár megalapításának 300. évfordulója alkalmából. A cárias pompázatot egyáltalán nem nélkülöző nemzetközi rendezvényre összesen mintegy 40 ország állam- és kormányfője volt hivatalos, közöttük a Független Államok Közössége, az Európai Unió, a G8 és a sanghaji együttműködés tagországainak vezetői. Az országcsoportok részben fedték is egymást, úgyhogy végül akár a

NATO meghívásáról is beszélhetnénk, habár erre a kimondás szintjén nem került sor.

A FÁK-csúcson megállapodtak abban, hogy szeptemberben aláírják a 11 országra kiterjedő laza közösség gazdasági térségének létrehozásáról szóló megállapodást, az EU-orosz találkozóról kiadott közlemény pedig távlati célként jelölte meg közös gazdasági térség kialakítását. Utóbbiba bevonnák az oktatásügyet, valamint a belbiztonsági, az igazságszolgáltatási, illetve a külbiztonsági együttműködést is. Igen valószínű, hogy e járulékos kooperációk létrejötte teheti majd lehetővé az oroszok vízummentes európai utazásait. De feltétele lehet a vízummentességnek a csecsen kérdés "megoldása" is, mely téma most először került föl egy hivatalos orosz részvétellel megtartott nemzetközi tárgyalás napirendjére. A szürke Moszkvába viszszatérve lesz tehát min dolgoznia az orosz elnöknek.

Az évforduló emelkedett légkörét felhasználva mindamellett Putyin mintegy elásta az iraki csatabárdot is, mindenekelőtt az amerikai-orosz kapcsolatokban. Nagyvonalúan "kölcsönös közeledésként" írta le azt, amit közönségesen csak úgy emlegetnek, hogy az oroszok (és a többiek) meghajoltak az amerikai akarat előtt. A kölcsönösség mibenlétét ugyan nem árulta el, de a meghajlás újabb jeleként elfogadta az iráni atomfenyegetés amerikai tézisét. (SzH)