Stagnál a kivitel

Mivel a múlt hét legfontosabb adatdömpingjéről mai lapunkban számolunk be, ezért inkább a hét első felében történteket foglaljuk össze. Változatlan szinten, 6,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfőn az MNB monetáris tanácsa. A jegybank mozgástere továbbra is szűknek mondható - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök, aki a jelenlegi árfolyamszintet megfelelőnek ítélte az idei, illetve jövő évi inflációs célkitűzéseinek eléréséhez.

Ennek fényében a jegybank szakemberei minden bizonnyal nyugtalanul nézték a forintárfolyam alakulását csütörtökön, amikor váratlanul gyengülni kezdett a hazai valuta. A jelenség mögött technikai okok, az eurózónába való belépés várható időpontjának kitolódása, esetleg a lengyel EU-népszavazás körüli bizonytalanság is állhatott, de piaci szakértők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy annak a hírnek volt ilyen hatása, miszerint a jegybank elnöke korábban bejelentette, az MNB már nem interveniál felduzzadt devizatartalékaival. Az árfolyam gyengélkedése nem tartott sokáig, a jegybank - állítása szerint - nem avatkozott be a forint védelmében.

Szintén a jegybank háza tájáról való hír, hogy a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványban megállapították: a vállalati hitelállomány bővülésének, illetve a nemzetközi gazdasági konjunktúra kedvezőtlen hatásainak köszönhetően a vállalati hitelezés kockázatai nőttek az elmúlt két évben, ez azonban nem ér el olyan mértéket, ami komolyabb aggodalomra adna okot. A takarékszövetkezeti szektor dinamikus, a bankszektori átlagot meghaladó növekedése ugyanakkor rejt magában kockázatot. A bankoknál enyhébb szabályozás, a kis egyedi méret és a szoros integráció hiánya jelenti ennek legfőbb forrását.

Az első negyedévben a kivitel volumene megegyezett az előző év azonos időszakában regisztrált szinttel, miközben az importé 4 százalékkal bővült. Az export-import olló kinyílásának következtében jelentősen megugrott a külkereskedelmi mérleg hiánya. Az első három hónapban csaknem 1,17 milliárd eurós deficit halmozódott fel, 400 millió euróval több, mint tavaly ilyenkor. Az export stagnálása a világgazdasági pangás következménye. Különösen a legfőbb felvevőpiacnak számító Németország recessziós helyzete rontja a külső keresletet. Hogy az import az exportot jelentősen meghaladó mértékben növekszik, az a belső felhasználás következménye. Ezen belül is elsősorban a lakossági fogyasztás bővült dinamikusan, tavaly csaknem két számjegyű mértékben. (MI)