A kishalak és a bálnák
Egyenesen mobilkannibalizációt emleget a brit The Economist annak kapcsán, hogy a régióban - különösen az utóbbi két évben - robbanásszerűen fejlődött a mobilpiac a vonalas telefonok rovására. A bálnahasonlat némileg sántít a régió vezetékes szolgáltatóival kapcsolatban, hiszen ha az előfizetői számokat veszszük, a térség fejlett országaiban a mobilosoké ma már közel kétszer akkora, mint a vezetékeseké volt azok fénykorában.
A GSM-piac a leggyorsabban Csehországban fejlődött, ahol elterjedtsége megközelíti a 90 százalékot. A térségbeli dobogó második fokára Magyarország léphetett, a 70 százalékot meghaladó penetrációval. Még Lengyelországban is, ahol a távközlés az egyik leglassabban fejlődő ágazat, a lakosság 40 százalékának van már mobiltelefonja.
A régióban a GSM-boom két hullámban zajlik. Lengyelország még az első hullám felfelé ívelő szakaszában van, ahol az első telefonra váró ügyfelek az esetleges vezetékes várólista helyett a gyorsabban hozzáférhető mobilt választják. A térség fejlettebb piacai, Cseh- és Magyarország már a második hullámot lovagolják, ahol az előfizető már azzal is számolhat, mi a költséghatékonyabb: a vezetékes, vagy a mobil fenntartása. A GSM-szolgáltatók mindkét piacon megtették a szükséges lépéseket az ügyfelek átterelésére. Mind a cseh, mind a magyar piacon a vonalas előfizetéssel vetekedő hívásdíjú csomagokat vezettek be. Meg is lett az eredménye: a Cesky Telekom az utóbbi két évben vezetékes ügyfeleinek 5 százalékát vesztette el.
A vonalas piac zsugorodása Magyarországon különösen az elmúlt 12 hónapban következett be. Hiszen míg 2001 júniusa és 2002 júniusa között kevesebb mint 30 ezerrel csökkent az előfizetői szám ebben a szegmensben, a vezetékes ügyfélkör a múlt évi és az idei június között már közel százezerrel lett kevesebb. Eközben majd másfél millióval gyarapodott itthon a mobilosok száma.
A vezetékes szolgáltatóknak viszonylag kis mozgásterük maradt a piacon az előfizetők megtartására. A mobilnál sokkal gyorsabb - szélessávú - internet-hozzáférésre építő szolgáltatások ugyanis legfeljebb a nyugat-európai telefontársaságoknak jelenthetnek jövedelmező üzletágat. A régióban sem a PC-penetráció, sem a szélessávú világhálós infrastruktúra nem éri el a "gazdaságos üzemmérethez" szükséges alapokat.
Így a vonalas szolgáltatóknak nem marad más, mint beszállni a mobilüzletbe. A lengyel TPSA 66 százalékot birtokol az ország második legnagyobb mobilszolgáltatójában, a Centertelben. Ez az onnan származó bevételek közel 50 százalékos gyarapodásával még akkor is jó befektetésnek bizonyul, ha az ottani GSM-piacon is hasonló tarifaháború várható, mint a cseh és a magyar piacon, ami a későbbiekben behatárolja a mobilcég profitnövekedési kilátásait. A Matáv fő hajtómotorja is a mobil, amit jelentésről jelentésre látványosan igazolnak a pénzügyi mutatók. Az idei első fél évben a vezetékes üzletág bevételei 2,1 százalékkal, az itt képződő üzemi eredmény 10,5 százalékkal csökkent, miközben a Westel képviselte mobilszegmens a forgalmat 10,5 százalékkal, az üzemi eredményét 23,8 százalékkal javította az egyébként egyre telítettebb hazai piacon.
A számhordozhatóság széles körű bevezetése újabb hullámot gerjeszthet a távközlésben. Ezt azonban már a mobilszolgáltatók sem fogadják kitörő örömmel, hiszen még kiélezettebb tarifaversennyel, újabb komoly átrendeződést hozhat - ezúttal saját piacukon.
