Begyújtott rakéták

Gazdasági nagyhét van Amerikában: kedden a jegybank szerepét betöltő Fed, szerdán pedig a kormányzat gazdasági vezetői vitatták meg a kialakult helyzetet és kilátásokat. Túl nagy izgalmat egyik találkozó sem okozott, ami jelzi: mostanra mind a monetáris, mind a fiskális hatóság nagyjából kimerítette ösztönző eszközeit.

De miért is kellene tovább ösztönözni az amerikai gazdaságot? Hiszen európai vagy japán szemmel szinte álomszerűnek tűnik az a 2,4 százalék, amellyel a második negyedévben éves szinten bővült az amerikai GDP. Úgy tűnik, hogy az ütem tovább gyorsulhat, hiszen a közelmúltban begyújtott monetáris és fiskális rakéták kezdik kifejteni jótékony hatásaikat.

A növekedési adatok azonban nem olyan kedvezőek, mint amilyennek első pillantásra tűnnek. A bővülés ugyanis részben annak köszönhető, hogy a katonai kiadások 1951 óta nem látott mértékben, éves szinten 44 százalékkal nőttek a második negyedévben. Másrészt az ütem még mindig jóval a potenciális szint alatt van. Az eddigi mintáktól eltérően a ? viszonylag rövid ideig tartó ? recesszió utáni fellendülés visszafogott maradt, és nem teremt új munkahelyeket, így a fogyasztói bizalom továbbra is törékeny. És bár a Fed azt sugallja, hogy az irányadó kamatot hosszabb távon sem emeli egy százalék fölé, a hosszabb lejáratú kötvényhozamok már emelkedésnek indultak, ami a jelzáloghiteleken keresztül szintén visszavetheti a beindult növekedést.

Eközben a költségvetés helyzete látványosan romlik.

A gyengélkedő gazdaság, az iraki háború elhúzódó költségei, az adócsökkentések, hosszú távon pedig a megugró társadalombiztosítási kiadások hatására a következő tíz évben a deficit elérheti az 1800 milliárd dollárt. Összehasonlításul: két évvel ezelőtt még 5600 milliárdos többletet jósoltak. A szeptember 30-án végződő idei költségvetési évben a hiány abszolút értelemben a valaha mért legnagyobb érték, 455 milliárd dollár lehet, bár igaz, hogy a GDP-hez viszonyítva ez "csupán" 4,2 százalék.

Bush elnök tehát a maga részéről nagyjából mindent elkövetett, hogy kínálati oldalról serkentse a gazdaságot a jövőre esedékes választások közeledtével. Kérdés, hogy a választóknál mindez hogy csapódik majd le. Mert az iraki hadjárat "dicsőségére" már nem nagyon számíthat.