Európa hőségcsapdában
Embert próbáló időket él Európa. Az itt élőket és az itt nyaralókat napról napra újabb megrázkódtatásoknak veti alá a hőség, a számos és egyre több erdőtűz, a pusztító aszály. Ráadásul nem látszik a próbatételek vége, és az sem, hogy milyen hatással lesznek ezek a természeti csapások kontinensünk jövőjére. Mindenesetre az Európai Unió gyakorlatilag leállította a gabonaexportot, amire történetében eddig nem volt példa, noha ennek bevezetését egyelőre hivatalosan nem deklarálta. Az erdőtüzek kapcsán ökológiai tragédiát emlegetnek a szakértők. "Csak" Portugáliában a két hete pusztító lángok 15 emberéletet követeltek, 162 ezer hektárnyi erdőt és bozótot pusztítottak el, s eddig egymilliárd eurónyi kárt okoztak. Egymást követik a hőségrekordok; a németországi folyók vizének hőmérséklete már több mint 5 fokkal magasabb az átlagosnál, ezért (is) mindennaposnak számít a halpusztulás. Több helyen akadozik az áramellátás, előfordult, hogy túlmelegedéstől tartva atomerőművet is bezártak vagy legalábbis vizet rázúdítva hűtöttek.
Ilyen mostoha körülmények között fokozottan a figyelem középpontjába került az európai integráció egyik tartópillére, a szolidaritás. Az Európai Bizottság illetékesei többször is megerősítették, hogy a rászorulók számíthatnak a közösség támogatására. Ami konkrét közreműködést is jelent, például a lángokkal való birkózásban, az élőlények mentésében. Az unió szolidaritási alapja meglehetősen szerény összegből, évi egymilliárd euróból gazdálkodik. Félő, hogy a kár nagyobb, mint amekkorának most tűnik, és hosszabb távon is hathat; ez a kilátás egyelőre csak kevés szakember látókörébe került be. A legnagyobb veszély, hogy ezt Európa még nem igazán vette észre a hőségcsapdában vergődve. (KoM)
