Az adósság mítosza

Mivel a választási év a szokásosnál is felelőtlenebb volt, a költségvetési korrekció pedig erőtlenebbnek látszik, az utóbbi időben elindult felfelé az államadósság/GDP mutató, és az idén megközelíti a 60 százalékot is. Sok ez vagy kevés?

Az összevetés eredménye természetesen a viszonyítási alaptól függ, de az a tény, hogy Olaszországhoz és Belgiumhoz képest kifejezetten jól, Romániához és Bulgáriához képest pedig rosszul állunk, óvatosságra kell hogy intsen minket a tekintetben, a mutatót vajon érdemes-e önmagában értelmezni.

A vészharang kongatása abból a reflexből következik, hogy a maastrichti kritérium éppen az említett 60 százalékhoz kötődik. Azonban ha belegondolunk, nem ez az igazi buktatója az euró bevezetésének. Az öt feltétel hierarchiájában az inflációra és a költségvetési hiányra vonatkozó elvárások sokkal magasabb helyen szerepelnek, márpedig utóbbi alapvetően meghatározza az államadósság alakulását. Fussunk végig gyorsan a lehetséges forgatókönyvek között! Amennyiben a költségvetés kiigazítása a tervek szerint megtörténik, az államadósság 60 százalék alatt marad. Ha csak az utolsó pillanatban húzza be a féket a fiskális politika, elképzelhető, hogy a GDP-arányos államadósság a kívánt szint fölé csúszik, akkor viszont marad a mentőöv, miszerint a csökkenő tendencia is elégséges a felvételhez. (Erre hivatkozva léphetett be az eurózónába például Belgium, amelynek akkor 120 százalékon állt az említett mutatója.) A harmadik szcenárió szerint a politika alkalmatlan lesz a konszolidációra, ekkor viszont senkit nem fog érdekelni, hogy az államadósság 58 vagy 64 százalék-e.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy fütyülni kellene az államadósság hosszabb távon növekvő trendjére. Ez ugyanis egyértelműen a költségvetés fegyelmezetlenségét mutatná, azt, hogy képtelen konszolidálni az államháztartás gazdálkodását. Márpedig ez rossz fényt vetne egy olyan ország gazdaságpolitikájára, amelynek költségvetésében bőven találhatók "tartalékok", a gazdasági fejlődés is többé- kevésbé töretlen, és korai euróövezeti csatlakozásra számít.

Az álmoskönyv szerint egy olyan kis ország fegyelmezetlenkedése, melynek pénzpiacai a közeli eurózónás csatlakozásra "rendezkedtek be", rosszat jelent?