Irak: berlini félkudarc

Az ENSZ-közgyűlés ürügyén a héten New Yorkba látogat és ott Bush elnökkel tárgyal Schröder német kancellár és Chirac francia államfő - meg Putyin orosz elnök is, de ő most nem tartozik a tárgyhoz, habár tartozhatna. Az eszmecseréken nyilván előkelő helyet foglal el az iraki helyzet. A nyugatiak részben ezt készítették elő múlt szombati, Blair brit kormányfővel kibővített berlini találkozójukon.

A kiindulópontot az szolgáltatta, hogy egyfelől az USA újabb határozati javaslatot terjesztett elő a BT-ben, másfelől Annan ENSZ-főtitkár a világszervezet nevében kizárt minden katonai szerepvállalást, az angolszászok felmentéséről nem is beszélve. E két kiindulópont akár még egybe is eshetne, hiszen Washington úgy akar másokat is bevonni a katonai teendőkbe, hogy a parancsnoklást nem adná ki a kezéből, viszont az ENSZ-nek az újjáépítésben "létfontosságú szerepet" szán.

A berlini hármas találkozó célja az lehetett, hogy Blairt megpróbálják az USA-ról leválasztani - amikor otthon épp az iraki háború miatt zuhanóban a népszerűsége, s esetleg Bush is könnyebben kezelhetővé válik az állandósuló iraki emberveszteségek és a megszállás növekvő költségvonzatai miatt. Ez a számítás azonban nem jött be. Egyetérteni csupán a nézeteltérések rögzítésében tudtak és abban, hogy szükség lenne közös álláspont kialakítására; no meg rutinszerűen abban, hogy az ENSZ-re kulcsszerep vár.

Váratlan fejleménnyel mégis szolgált a berlini találkozó: Blair föladta az EU védelmi kezdeményezésének ez év áprilisában elfogadott francia-német-belga- luxemburgi variánsával szembeni ellenérzéseit, s készségét nyilvánította a csatlakozásra, figyelmen kívül hagyva a projekttel szembeni amerikai tiltakozást. (SzH)