Ki nyer vasárnap?

A politikusoknál jobban már csak a fogadóirodák és a játékos kedvű svédek izgulhatnak. Amennyiben a skandináv ország szavazópolgárai szeptember 14-én igent mondanak az euró bevezetésére, akkor kevesebbet buknak és nyernek. Ám ha nemmel szavaz a többség, akkor éppen a fordítottja történik: a tulajdonosoknál nagyobb lesz a veszteség és a fogadók zsebében a nyereség. Az irodák úgy kalkuláltak, hogy a politikusok és az üzletemberek majd kihajtják a svédekből az euró-igent. Így sakkoztak tétjeikkel, noha április óta a nemet mondani készülők tábora mindig is lekörözte az igenlőket. Most éppen 46:39-re áll a meccs, természetesen az euró bevezetésétől elzárkózók javára.

Stockholmban persze az igen előretörését hangsúlyozzák. Kétségtelenül csökkent a különbség, ám mert kifürkészhetetlenek a svédek, minden kitelik tőlük: a nem is és akár az igen is. Csak egy kicsit borzolják az idegeket. Mindenekelőtt az EU-ét, az eurózónáért felelős Európai Központi Bankét és saját politikusaikét. S megteszik tétjeiket a bukmékereknél, gyaníthatóan mindkét oldalra, lévén rendkívül pragmatikus nép a svéd: 100 korona befektetéssel 350 koronát lehet nyerni "nem" és 130 koronát "igen" esetén. A politikusok és a kampányszervezők pedig bizonyosság helyett egyelőre kénytelenek beérni a "régi szép idők" emlegetésével. Annak idején - 1994-ben - az ország EU-csatlakozásáról tartott népszavazás utolsó hetében hozta meg a legeslegvégső döntést a szavazók harmada. Akkor azonban kedvezőbb világ- és eurógazdasági szelek lendítették át a svédeket az unió kapuján. Most viszont hűvös szelek járnak. S mert Murphy szerint minden rossznál jöhet roszszabb: sokak megrökönyödésére az eurócsatában megtépázott Göran Persson kormányának egyik népszerű tagja kikelt a közös valuta ellen, holott korábban némasági fogadalmat tett a kampány időszakára. (KoM)