Új területeken a magyarországi Siemens
A magyarországi Siemens csoport ismét versenyben van a müncheni anyaház tervezett autóelektronikai részegységeket gyártó beruházásáért - tudtuk meg Hetényi Pétertől, a Siemens Nemzeti Vállalat (SNV) elnök-vezérigazgatójától. Az elképzelés nem annyira új keletű, hiszen a téma először a lapunknak másfél évvel ezelőtt adott interjúban vetődött fel. A döntés azóta várat magára - mondja Hetényi Péter -, mivel több más ágazathoz hasonlóan az eltelt időszak alatt az autóipar is visszafogta befektetéseit, így nem volt szükség beszállítói kapacitásbővítésre sem. Lassan elvonulnak a felhők a kilátásokat illetően, így ismét megélénkültek Németországban a Siemens és az ottani autógyártók közötti tárgyalások. A magyarországi vezetés lobbizik a majdani beruházás elnyeréséért. Jót tesz az esélyeinknek, hogy a német autógyáraknak - Audi, Opel - van itteni érdekeltségük - hangsúlyozza az elnök-vezérigazgató.
Összességében azonban elmondható ma már, hogy a 90-es évek mechanikai gyártásorientált tevékenysége a Siemensnél globálisan és Magyarországon is fokozatosan háttérbe szorul, helyét a szellemi hozzáadott értéket képviselő működési területeknek kell felváltani - húzza alá Hetényi Péter. Ez a koncepcióváltás az utóbbi időben a legtöbb magyarországi multinál érzékelhető. Egyes piaci szereplők a gyártóprofilt földrajzilag más területre - a hazainál olcsóbb költségterhű országokba - helyezik át. Más vállalkozások a gazdaságossági döntés alapján teljes mértékben felhagynak a gyártással. Ez esetben, ha van rá mód, a tevékenységet a meglévő üzemmel és az alkalmazottakkal együtt adják tovább egy másik vállalkozónak.
A 2300 főt foglalkoztató és jelenleg 15 hazai vállalatban érdekelt magyarországi Siemens esetében az utóbbira került sor már néhány alkalommal. Az anyaház eladta a kábelgyártást a Pirellinek, így kerültek néhány éve az olasz céghez a 90-es évek elején a Siemens által privatizált Magyar Kábel Művek még működő kapacitásai. Hasonló tranzakció révén került új kezekbe a bicskei, valamint a Matsushitával közös szombathelyi elektronikai részegységgyártás.
Némileg hasonló döntés született néhány hónapja a magyarországi Siemens egykori zászlóshajójával, a Telefongyárral kapcsolatban is. Emlékezetes, hogy a rendszerváltás kezdetén a német cég a svéd Ericssonnal közösen elnyerte az itteni vezetékes távközlési piac eddigi legnagyobb megrendelésének számító kapcsolóközpont-tender szállítói címét. A versenykiírás egyik feltétele a központok magyarországi gyártása, összeszerelése volt. Erre a Telefongyár megvásárlása kínált jó lehetőséget a Siemens számára 1991-ben. Ezt a üzemet adtuk el a közelmúltban 50 fővel a Prolannak, ahol most is hasonló tevékenység folyik - mondja Hetényi Péter. Eredetileg öt évre szólt a működtetési kötelezettség, végül az adókedvezmény kiterjesztésének lehetőségével élve kilenc lett belőle. Tovább megtartani azonban már nem lett volna célszerű, mivel a gyárat eredetileg is a hazai megrendelésekre szabták. A magyarországi telefonpiac pedig az utóbbi néhány évben telítődött, és más technológia, az IP felé fordult a vezetékes rendszerekben, így az eredeti profil iránt teljesen megszűnt a kereslet. Az infokommunikációs üzletág azonban a vezetékes piac visszaesése ellenére 2002-ben is még a Siemens Nemzeti Vállalat árbevételének kétharmadát adta. Ez a mobiltelefon-értékesítés jelentős felfutásának volt köszönhető. Erre a jövőben is építeni kívánunk - emelte ki az elnök-vezérigazgató.
Az itteni csoport összetételét, létszámát évről évre az anyacég globális és a magyarországi piac helyi igényeinek megfelelően kell alakítani. A rendszerfejlesztő Sysdata Kft. globális igényeket is kielégít, ugyanakkor az egyik, ha nem a legfontosabb komoly szellemi hozzáadott értéket képviselő tevékenységet folytatja a hazai Siemens csoport berkein belül. A társaság 500 főt meghaladó létszámát tekintve ma a legnagyobb magyar szoftverfejlesztő bázisnak számít - hangsúlyozza az elnök-vezérigazgató. Az anyaházon belül is számos távközlési projekt európai fejlesztő központjának számít - teszi hozzá. A legtöbb megbízást a bécsi központ adja. További 60 fejlesztő dolgozik az SNV-n belül különféle távközlési projekteken. A magyar szakértők egyebek mellett harmadik generációs mobiltechnológiai, új adatátviteli rendszerek, szélessávú technológiák - mint például az ADSL - fejlesztésével foglalkoznak. A globális piac igényeit elégíti ki Magyarországról a Siemens az energetikai piacon is, a turbinalapátok, turbinaelosztók gyártása révén.
A hazai piaci lehetőségek felkutatása legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb a 2002-ben 100 milliárd forintot meghaladó árbevételű és több mint kétezer főt foglalkoztató, az erőművektől, közlekedési rendszerektől az épületautomatizáláson és biztonságtechnikán át a szoftverfejlesztésig egyaránt érintett csoport számára. Panaszra nem is nagyon lehet ok, hiszen több nagy állami beruházás - például az okmányiroda-projekt, MÁV-megrendelések és a Magyar Posta Rt. logisztikai központ - nyertesének mondhatják magukat. Számítanak a nem állami megbízásokra is, mint Hetényi Péter mondja, a piacnyitás után az áramszolgáltatók várhatóan újabb erőművi beruházásokra szánják el magukat. Üzletet remélnek az építési piactól, főleg a még mindig jelentősen bővülő irodaházi beruházásoktól. Pályázni kíván a csoport a közlekedés korszerűsítését célzó megrendelésekért, és számít az orvostechnikai korszerűsítésekben való részvételre. Utóbbiban cél a szolgáltatási jellegű tevékenység részarányának növelése - húzza alá az elnök-vezérigazgató.
