Demján: Passz a foci jövőjére

Az egyik legsikeresebb magyar üzletembernek tartott Demján Sándorról úgy hírlik, eddigi 100 vállalkozása közül mindössze kettőbe bukott bele, abból az egyik éppen a labdarúgás.

Távozása önmagáért beszél: az üzleti alapokra helyezett labdarúgás nem tudott sikeres lenni. Pedig három évvel ezelőtt, amikor elfogadta az akkor még Hivatásos Labdarúgó-alszövetség néven működő szervezet elnöki tisztségét, leszögezte: a profi futball öt éven belül 7 milliárd forintos nyereséget produkál. Hangsúlyozta azt is: Muszbek Mihály ligaigazgató vezetésével a legjobb szakmai csapatot küldi pályára, hogy piacképessé tudják tenni a magyar labdarúgást.

Ehhez képest most minden jel arra mutat, hogy a kezdetben prosperáló futballüzlet túl van máris a csúcson, anélkül, hogy észrevettük volna. Az MLL idei szezonra vonatkozó előrejelzéséből tudni: körülbelül egymilliárd forinttal, ötmilliárdra csökken az első osztályú labdarúgó-vállalkozások és a liga árbevétele. Az előző, 2002/2003-as szezonban még hatmilliárdos bevételt vonzott a futball, 80 milliós deficit mellett. A jelenlegi szezonban azonban már ismét 500 millió forintos veszteséggel kalkulálnak. Igaz, ez még mindig elenyésző a 2001/2002-e szezonban elért 1,7 milliárdos hiányhoz képest.

A labdarúgás feltőkésítése a futballpályákon teljesen eredménytelennek bizonyult, ennek legkézzelfoghatóbb jele, hogy egyetlen aprócska sikernek sem örülhettek a drukkerek az elmúlt három évben. A nemzetközi kupaporondon továbbra is legfeljebb egy-két körösnek bizonyulnak a magyar csapatok. Még meglepetésekre sem képesek.

Nem úgy az Orbán Viktor vezette kormányzat, amely 2000 nyarán még több mint 20 milliárd forintos állami támogatásról biztosította az első számú sportág vezető képviselőit. Ebül szerzett jószág ebül vész: a 12,7 milliárd forintos, 38 stadionra kiterjedő stadionrekonstrukciós programból a kijelölt létesítmények fele sem készült. A részben a nemzetközi színtéren induló klubok gazdasági hátterének megerősítésére szánt 8,3 milliárd forintos reorganizációs hitelkeret pedig kihasználatlan maradt. A Gyurcsány Ferenc vezette jelenlegi sporttárca tavaly úgy döntött: az állam három éven belül megszünteti a futball támogatását, és már most is csak az utánpótlás-fejlesztésre hajlandó a költségvetésből költeni. Muszbek Mihály ligaigazgató lemondása jelezte: inog a futballgazdaság. Tény viszont az is, ha kapcsolataival nem tud a liga évi egymilliárd forintos árbevétel-növekedést realizálni, már korábban kifulladt volna labdarúgás.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a botrányok miatt elpártolnak a nézők is a pályákról, visszacsalogatásuk a játék színvonala miatt szinte reménytelennek tűnik. Jelenleg már annak is örülhet egy-egy klub, ha 3-4 ezres közönség tekinti meg a mérkőzéseit. A stadionok kihasználtsága alig haladja meg a 30 százalékot.

Cserbenhagyta az futballt az MTV is, amely az előző évben még 750 millió forinttal vette ki a részét a labdarúgás 6 milliárd forintos központi árbevételéből. A mérkőzéseket jelenleg az ATV közvetíti, ingyenesen, miután az MTV kuratóriuma úgy döntött: valós piaci árat hajlandó csak kifizetni a közvetítési jogokért. Nem titok, a futball közvetítési értéke érdeklődők hiányában nem mérhető. Márpedig emiatt jelentősen megkérdőjeleződik a szponzoráció hatékonysága. A tőkeerősnek amúgy sem nevezhető futballvállalkozások így könnyen lehet, hogy a legfőbb fedezetet jelentő szponzorációktól, támogatásoktól is lassan elesnek.

Ráadásul az MTV általi közvetítések elmaradása miatt a liga második legnagyobb központi bevétele, a névadó szponzori díj is csökkenni fog. Pedig az Arany Ászok tulajdonosa, a Dreher Rt. rekordnagyságú névszponzori szerződést kötött a ligával. A megállapodás értelmében a Dreher évi 300 millió forintot fizetne a ligának. Az ATV-s meccsekkel azonban csak a lehetséges nézők töredékéhez jutnak el a meccsek. Az Arany Ászok egyelőre hallgat, bár azt már többször megszellőztette, hogy az ATV-s meccsek után nem jár pénz a ligának.

Ezek ismeretében nehéz lesz a sokadik talpraállási kísérlet. A szórakoztatóipartól egyre távolabb kerülő magyar labdarúgásban ismét főszerephez jutnak az alultőkésített klubok, gazdasági vállalkozások, amelyek a tudatos költséggazdálkodás elvét mellőzve, a játéktérről építhetik a maguk kis csapatát.