Az országjelentés hozadéka
Tévedne az az üzletember, aki esetleg a tegnap közzétett országjelentést akarná alapul használni vállalata uniós felkészülésében. Kétszeresen is tévedne. Egyrészt azért, mert a jelentés az államigazgatás elé tart tükröt és sorvezetőt a jövő májusi csatlakozásig hátralévő prioritások meghatározásához, a központi és regionális hatóságok EU-felkészülését segíti tehát, nem az övét. Másrészt pedig azért, mert a felkészülést már rég meg kellett volna kezdenie, úgyhogy máris súlyos késésben van.
A vállalati szféra számára az EU-csatlakozás sokkal inkább olyan dolgokat jelent, amelyek nincsenek benne az országjelentésben. És nem is csupán a verseny erősödését, az exportlehetőségek javulását, a beszerzési források bővülését, meg hasonló általánosságokat. Hanem sokkal inkább olyan konkrétumokat, mint például egyes termékek áfabesorolásának megváltozását, más cikkeknél jövedékiadó-emelést, adómentes osztalékfizetést a külföldi anyavállalatnak, új közbeszerzési szabályokat, a legjobb alkalmazottak külföldre távozási valószínűségének emelkedését. Vagy hogy néhány szektorspecifikus változást is említsünk: a mezőgazdaságban többek között a támogatási rendszer totális átalakítását és az egészségügyi előírások szigorítását, a gyógyszergyáraknak az originális szerek szabadalmi oltalmának kiterjesztését, az intézményi befektetőknek a tőkekiviteli korlátok enyhülését, az autókereskedőknek a márkák vezérképviseletével kötött szerződések újraírását, a fuvarozóknak a nemzetközi szállítási lehetőségek bővülését, új biztosítási törvényt és még hosszasan lehetne sorolni.
A csatlakozás hatása persze nemhogy ágazatonként, de minden egyes cég esetében különböző. Éppen ezért kell sürgősen megkezdenie a felkészülést annak, aki még nem tette ezt. Márpedig kamarai felmérések szerint ijesztően sok ilyen vállalat van ma Magyarországon. Ha az országjelentés most egy kicsit az EU-ra terelte az ő figyelmüket is, akkor számukra legyen az az üzenete ennek a jegyzetnek, hogy itt az idő észbe kapni. Először is, ki kell jelölni azokat az embereket a cégnél, akik felelősek lesznek az EU-felkészülésért. Aztán szigorú határidőket tartalmazó részletes feladattervet kell kidolgoztatni velük. Kevesebb, mint fél év van a csatlakozásig. Ébresztő!
