Fegyverszünet az előkelő idegennel
A kommunikációs hibaként magyarázott, ám valójában a nyári és az ősz eleji, a jövő évi adótörvények és költségvetés előkészítéséhez kapcsolódó sorozatos egyeztetési és döntési bakiknak volt valamiféle kedvező hozadéka is. Legalábbis ezt állítják most már az MSZP és a frakció első emberei. A képviselőcsoport ugyanis meg tudta nyerni a komoly törekvéseit - magyarázzák. Ezzel nemcsak azt érték el, hogy számos, általuk fontosnak tartott jóléti juttatást "megőrizhettek" - ahogy fogalmaznak -, hanem azt is, hogy "karakteresebb" lett a 2004. évi büdzsé. De nemcsak ezt élhetik meg eredményként a szocialisták. A látszólagos nyári tanácstalanságot felváltotta valamiféle "jövőkép". Miközben ugyanis az MSZP-nek lesz mit kommunikálnia szociális téren, a kormány témaként kisajátíthatja az "építkezés éve" szlogent. A miniszterelnök és köre úgy gondolkodik: ha 2006-ra lesznek átadott kilométerek, megnyerhetőek a választások. Eközben az MSZP-ben továbbra is az a nézet uralkodik, ha tartható a "jóléti fordulat", s ha lesz mit ígérni, újból kormányt alakíthat a párt. Nincs ellentmondás a kétféle logika között - állítják a szocialisták, hozzátéve, közel egy évig egyeztettek arról, merre is haladjanak a megépítendő autópályák, ám a kérdésben mára konszenzus van. Miközben ugyanis majd a kormányfő és a kormánytagok átvághatják a szalagokat, az MSZP azt mondhatja: az útépítés lehetőséget ad a munkahelyteremtésre.
Úgy tűnik tehát, mindenki megkapta, ami "neki járt" ebben a költségvetési húzd meg - ereszd meg játékban. A kitűzött hiány mértéke nem változott, ezen belül azt tettek a szocialisták, amit csak akartak, vagy legalábbis "akarhattak" - a keretek között. Sikerként könyvelik el, hogy az általunk "talált" plusz bevételi forrásokat nem "nyúlta le" a kabinet, arra költötték, amire jónak látták, és amihez elegendőnek bizonyult.
Mint az emlékeztető feljegyezésekből kiderült, a tucatnyinál is több egyeztetés első fordulójára már júniusban úgy érkeztek a szocialisták, hogy szorgalmazták például: az idén kellene kifizetni az 53. heti nyugdíjat, javítani kellene a lakástámogatási rendszeren, hozzá kellene nyúlni a kormány által elgondolt áfakulcs-emeléshez a távhő, a személyszállítás, a turizmus és a villamos energia, valamit a szilárd tüzelőanyagok esetében. Már itt szerepelt az államháztartás költségeinek csökkentése, a gazdaságot pedig többek között a fejlesztési adó kedvezményével kívánták élénkíteni. A költségvetés parlamenti benyújtásakor, szeptemberben pedig már szerepelt a javaslatok között többek között a megfizetett iparűzési adó meghatározott mértékének a társasági adóalapból való levonhatósága, vagy egy felülről nyitott, az EU-pénzek lehívását segítő alap létrehozása, avagy a beruházási adókedvezmény határainak kiterjesztése. Az adótörvények kormány általi végleges elfogadására pedig már a kabinet előtt is ismert volt a társasági adó csökkentésére tett javaslat, a környezetterhelési díj bírálata, vagy a szilárd tüzelőanyagok áfájának 15 százalékos kulcsban való tartása. Bár nem sikerült elérni, hogy a villamos energia áfája is ebben a kulcsban maradjon, kompenzációs rendszert csatolnak ehhez az MSZP javaslatára. Az is többször elhangzott, hogy a forrás - például az önkormányzati támogatás megemeléséhez - a közszféra 13. havi illetményének idei kifizetésére tett engedmény, illetve a nyugdíjjárulék-plafon megemelése volt.
Közösen, a kormánnyal együtt sikerült "újraírni" a terveket - állítják a szocialisták. Cáfolják, hogy a kabinet tudatosan hagyta volna meg a játékteret, hogy aztán az MSZP - vagy éppen például az szja-tábla változatlanságát elérni tudó SZDSZ - könyvelhesse el sikerként az amúgy is meglévő engedményeket. Ez az "együtt dolgoztunk" hangulat uralkodott el a költségvetés parlamenti tárgyalására a szocialista frakcióban, úgyhogy László Csaba pénzügyminiszter esetleges, a büdzsé zárószavazását követő leváltására csak a "kincstári"
