Lassabban nő a reálbér

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) centrális előrejelzése szerint 2004 decemberében 5,9 százalékos inflációra lehet számítani, 2005 végén pedig 4 százalékos lehet a drágulás éves üteme. Előbbi bekövetkezésével ugyan nem teljesül az MNB célja (legfeljebb 5,5 százalékos infláció), de a 2005-ös célkitűzés a jelenlegi monetáris kondíciók mellett (4š1 százalék) igen.

Az inflációs jelentést készítő MNB-s szakemberek nem számítanak a gazdaság gyors dinamizálódására: az idei 2,9 százalékos GDP-növekedés után jövőre 3,2, 2005-ben 3,6-re gyorsul a gazdaság. Kedvező fordulatra számít viszont a jegybank a béralkalmazkodás terén.

Ezt valamelyest alátámasztották a hét második felében megjelenő kereseti adatok: szeptemberre jelentősen mérséklődött a 12 hónapra visszatekintő reálkereset-emelkedés. A költségvetési szektorban az elmúlt egy évben 2,4 százalékkal növekedtek a reálkeresetek, vagyis a tavaly szeptemberi jelentős keresetemelkedés után már nem volt jelentős bérnövekedés a szektorban. Érdekesség, hogy a versenyszférában is megfigyelhető a bérdinamika komoly mérséklődése: az augusztusi 8,9 százalékos számot 4,1-es adat követte.

Szeptemberben valamelyest csökkent az építőipari termelés Magyarországon. Az ágazat teljesítménye a volumenindexek alapján 1,1 százalékkal múlta alul az augusztusi szintet. Az építőipar tél végi teljesítményzuhanása ugyan már a múlté, de a korábbi évek dinamikája már láthatóan nem tér vissza. Az első kilenc hónapban 1,8 százalékkal volt kisebb az előállított volumen, mint az előző év azonos időszakában.

A piaci részesedés alapján az elmúlt két évben nem romlott jelentősen a magyar gazdaság versenyképessége - mondta Oblath Gábor, a jegybank monetáris tanácsának tagja a GKI Gazdaságkutató Rt. Befektetés és versenyképesség című üzleti konferenciáján. A szakértő számításai szerint kelet-közép-európai öszszehasonlításban legfeljebb kismértékű romlás figyelhető meg. Az elmúlt időszak jelentős reálárfolyam-, illetve termékegységre jutó bérköltség-emelkedése ellenére a versenyképesség szintje egyáltalán nem szakadt el más kelet-közép-európai országokétól. A lengyel mutatók rosszabb versenyképességet mutatnak, a cseh indikátorok pedig a magyarral hasonló szinten állnak - mondta Oblath. (VG)