Ukrajna EU-csatlakozása: Brüsszel váratlanul előállt a megoldással – így akarják megkerülni Magyarországot
Óriási hibát követett el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kormánytól független ukrán korrupcióellenes szervek elleni támadással, mely ugyan a belső és külső ellenállás eredményeképp nem járt sikerrel, de sokat ártott az ország mielőbbi uniós csatlakozását célzó terveknek.
A Montenegró, Albánia, Ukrajna, Moldova, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Törökország és Georgia európai uniós csatlakozásához szükséges reformok éves felülvizsgálatát tartalmazó jelentésében az Európai Bizottság továbbra is méltatta ugyan Kijev csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos a visszacsúszás megelőzése, különösen a korrupció elleni fellépés területén.
Bár Ukrajna rossz pontot szerzett, a magyar vétót továbbra is megkerülné Brüsszel
Marta Kos bővítési biztos arról is beszélt, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalási hogyan folytatódhatnak a folyamat hivatalos megnyitása nélkül, melyre Orbán Viktor miniszterelnök vétója miatt nincs lehetőség. A bizottság az Európai Tanácstól arra kapna felhatalmazást az Jevropejszka Pravda szerint, hogy szakértői szinten megkezdhesse a tárgyalásokat, így
a tényleges munka a fejezetek hivatalos megnyitása nélkül is megkezdődhet.
„Az egyhangúsághoz kell ragaszkodnunk a tagjelölt állam státuszának megadásakor és a folyamat befejezésekor, mindig ezért fogok küzdeni” – mondta az európai biztos. Felidézte legutóbbi ukrajnai látogatását, amelynek során azt mondta az ukrán hatóságoknak: „Nincs szükség Orbánra a szükséges reformok végrehajtásához. Remélem, hogy a dán elnökséggel közösen megállapodásra jutunk, hogy munkaszinten, csoportról csoportra haladhassunk előre.”
Bár az uniós biztos méltatta Ukrajna erőfeszítéseit, a Politico összefoglalója szerint ez visszafogottabb volt a szokásosnál, és Moldova most több dicséretet kapott, igaz, a két ország esetleges felvételét Brüsszel többé-kevésbé együtt kezeli. Azonban az is kiderül az írásból, hogy a bizottság nem felejtette el a korrupcióellenes intézmények függetlensége elleni támadást, mely sikertelensége ellenére rossz szájízt hagyott maga után.
Nemcsak Ukrajna csatlakozásáról van szó, a tárgyalásokon Montenegró, Albánia és Moldova is jól áll
A csatlakozni kívánó országok közül még Albánia és Montenegró törekvéseit értékelte pozitívan a bizottság. Montenegróval kapcsolatban közölték, az ország előrelépett az EU-csatlakozás felé azzal, hogy négy tárgyalási fejezetet zárt le. A reformok terén elért előrehaladás fenntartása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ország elérje célját, a csatlakozási tárgyalások lezárását 2026 végére.
Albánia 2027 végére szeretné elérni a csatlakozási tárgyalások lezárását, és ért is el eredményeket az igazságügyi reformok, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépés terén, de a célok eléréséhez szükség van a reformok lendületének fenntartására és a befogadó politikai párbeszéd előmozdítására is.
A csatlakozási tárgyalások lezárását 2028-ra célul tűző Ukrajna és Moldova esetében ugyanakkor
Brüsszel egyaránt a reformok felgyorsítását várja a méltatások ellenére is, hogy a célok tarthatók legyenek, Ukrajna esetében különösen a jogállamiság terén.
Vannak, akik egyre messzebb kerülnek a csatlakozástól
Továbbra is messze van az uniós csatlakozástól Szerbia, Koszovó, a Boszniai Szerb Köztársaság, Észak-Macedónia és Törökország – mellyel 2018-ban felfüggesztették a csatlakozási tárgyalásokat – és Georgia is (az utóbbi a bizottság szerint már csak névleg tagjelölt). Szerbia kapcsán Brüsszel a véleménynyilvánítás szabadsága és az akadémiai szabadság területén tapasztalt visszaesést emelte ki mint hátráltató tényezőt.
