Lobbizunk az újabb beruházásokért

z A Philips 2001-ben még a harmadik legnagyobb árbevételű vállalkozást tartotta fenn Magyarországon. A Figyelő Top 200 legfrissebb adatai szerint 2002-re viszont már lecsúszott az ötödik helyre. Jelzésértékűnek fogható-e ez fel? Magyarország netán elvesztette korábbi jelentőségét a régión belül a Philips számára, vagy ennek más okai vannak?

Ilyen jellegű összefüggésről nincs szó, sőt az exportban továbbra is az élbolyban maradtunk. Viszont éppen a méretei és kiterjedt tevékenységi köre miatt a magyarországi Philips csoport mellett már nem mehetnek el észrevétlenül az anyavállalatnál meghozott döntések. Köztudott, hogy a Philipsnél az egyes alacsonyabb technológiát képviselő termékek gyártását vagy kiszervezzük, azaz más gyártóhoz helyezzük át, vagy más országokban állítjuk elő. Ez azonban azt is jelenti, hogy az így felszabaduló kapacitások helyébe igyekszünk magasabb hozzáadott értékű termékeket hozni. Konkrét példaként Székesfehérvárt említhetem, ahol a gyártás a video- és videokombi televíziókkal kezdődött, ma már DVD-írót és -lejátszót, nagy képernyős televíziót és házimozit szerelünk össze. Szombathelyen a hagyományos monitorgyártás lecserélődött a korszerűbb folyadékkristályos technológiájúval. Győrben az autórádió-egységek gyártása kiegészült a DVD-írók részegységeinek előállításával.



z A teljesen új termékprofilhoz kapcsolódó Philips-befektetésekben, vagy az újabb zöldmezős beruházásokban azonban az utóbbi években Magyarország már nem játszik szerepet?

A Philipsnél a befektetésekkel kapcsolatos döntést széles körű összehasonlító elemzésen alapuló vizsgálat előzi meg. Ezekben Magyarország továbbra is szerepel. Az anyacég kedvezően ítéli meg az ország földrajzi pozícióját, azt, hogy közel van a fejlett európai piacokhoz. Ennek főleg a magasabb technológiájú termékek esetében van nagyobb jelentősége. A tévéknél például sokat nyomott a latban, hogy Fehérváron nagy disztribúciós központ is kiépült. A székesfehérvári üzem ma már a Philips csoport legjelentősebb szórakoztatóelektronikai készülékeket összeszerelő gyára Európában.



z A fentiek alapján milyen újabb befektetéseknél számol esetleges magyar helyszínnel az anyavállalat?

Az idei év meghatározó beruházása a házimozigyártás beindítása, ami azért is jelentős Magyarország szempontjából, mert ezeket a termékeket eddig a nagy gyártók szinte kizárólag csak a Távol-Keleten gyártották.



z Másképp teszem fel a kérdést: milyen újabb lehetőségért lobbizik most a magyarországi Philips-vezetés? Egyáltalán ön szerint mekkora szerepe van az itteni vezetők lobbijának egy-egy beruházás elnyerésében?

Az itteni gyárak vezetőivel folyamatosan lobbizunk, hogy az általunk is megfelelőnek ítélt tevékenységek ide kerüljenek. Jó hátteret ad nekünk ehhez, hogy a már működő üzemekkel elégedett az anyacég vezetése, Magyarországot az egyik legfontosabb gyártóbázisként tartják számon a hollandiai központban. Tehát fontos a lobbi, de mint mondtam, a végső döntés széles körű összehasonlító elemzések nyomán születik.



z Az ön elődje holland volt, az itt töltött közel kilenc éve alatt épített több ezer főt foglalkoztató cégcsoportot az 1989-ben, egy üzemmel induló magyarországi vállalkozásból. Magyar vezetőként mennyire tud közel kerülni a tűzhöz?

Az, hogy helyi vezetőt neveznek ki a helyi cégek élére, nem egyedi magyar jelenség, hiszen a térség EU-várományosai közül mindenhol ez következett be. Korábban még volt némi bizalmatlanság ezekkel a piacokkal kapcsolatban, azért volt addig holland vezetés, de ma már itt is úgy megy, mint a spanyol, vagy az olasz piacon, ahol magától értetődő, hogy helyi a vezető. Magyarországot már nem kell eladni a holland központnak.



z Egy befektetés ügyében hozott döntés nemcsak attól függ, hogy a már meglévő üzemek hogyan bizonyítanak, hanem attól is, hogy milyen az adott időszakban az adott országban általában a befektetési klíma. A Philipsnél hogyan ítélik meg e tekintetben Magyarországot: romlott, vagy inkább javult?

A Philips nem ad tanácsot egy kormánynak sem, de amikor valami kedvezőtlen jelenséget észlel, érdek-képviseleti szervezeteken keresztül eljuttatja észrevételeit az illetékesekhez.



z Tett-e, s ha igen, milyen észrevételeket a cég a vállalkozásokat érintő mostani adóváltozások kapcsán?

A Joint Venture Szövetségen és az AmChamen keresztül igen.



z A társasági adó csökken, a helyi adó viszont megmarad. Az ön elődje éveken át jelezte, az utóbbi megszüntetése jelentősen javítaná Magyarország pozícióit a jövendő befektetésekben.

Az iparűzési adóról a helyi önkormányzatokkal folytatunk párbeszédet.



z A multik közül néhányan már oly módon is készülnek az uniós bővítésre, hogy külön részleget hoznak létre a cégen belül, amelynek az a feladata, hogy a csatlakozó országokban működő érdekeltségeiknek felkutassa az új tagok számára is pályázható projekteket és pénzügyi forrásokat. A Philips hogyan készül Magyarország csatlakozására?

Úgy gondoljuk, hogy az EU-ba való belépés önmagában nem fogja lényegesen befolyásolni az itteni tevékenységünket. A magyarországi részlegek teljesen integrálódtak a Philips nemzetközi környezetébe, beleértve az elszámolásokat, jelentéseket.



z A Philips itteni növekedése szempontjából hogyan súlyozná a termékprofilt és a tevékenységeket?

Gyártási szempontból a szórakoztató elektronika és a félvezetőgyártás a meghatározó, kereskedelmi szempontból pedig a hat nagy részleg: a szórakoztató elektronikáé (ez a legnagyobb), a háztartási készülékeké és szépségápolási cikkeké, a világítástechnikai eszközöké, a félvezetőké és az orvosi műszereké.



z Utóbbival összefüggésben, ha adottak lesznek a magyarországi feltételek, bekapcsolódna-e a Philips az egészségügyi rendszerek korszerűsítése kapcsán a magánszféra által finanszírozott, PPP néven ismert állami programokba?

Az elmúlt időszakban megteremtettük annak feltételeit, hogy partnereinkkel együttműködve jelentős részt vállalhassunk az állami és a magánszféra együttműködését (PPP-megoldások) célzó programokban és azok megvalósításában.



z Azt mondják hozzáértők, hogy a magyar szórakoztatóelektronikai piac olyan, mint az autópiac, könynyedén lehet vevőt találni a gyári futószalagról éppen legördülő legdrágább termékcsodára is?

Azt nem mondanám, hogy könnyedén, de valóban el lehet adni a legdrágább készüléket is. Itthon ugyanazokat a termékeket árusítjuk, mint a német, vagy az angol piacon, természetesen az előbbieken a magasabb árfekvésűekből több fogy. Az idén is mintegy 15 százalékkal növekszik a hazai piac. A kínálatot meghatározza, hogy az értékesítési csatornák mit vállalnak fel. A magyar piacon kettős az értékesítési csatorna, egyfelől vannak a szakkereskedések, ezeken belül is előretörnek a globálisak, mint az Electro World, a Euronics és a MediaMarkt, másfelől a hipermarketek. Utóbbiban fő vezérlőelv a minél alacsonyabb ár, a szakkereskedések viszont a drágább termékeket is tartják. Az árerózió azonban általában jelentős, egy DVD-író 2000-ben még 500 ezer forintba került, egy évre rá 330 ezerért lehetett kapni, most vannak modellek a 120 ezres kategóriában is. A plazmatévé 4,5 millió forintról indult, most 2 milliónál tart.



z A vevő sokszor csak az árban érzi a különbséget a hipermarket és a globális szakkereskedő között. Utóbbiban is hosszú polcos önkiszolgáló rendszerben működik az értékesítés, kevés az eladó, nem jut idő a szakképzett tanácsadásra...

A fejlődés akkor megy jó irányba, ha több a szakképzett eladó, ehhez mi az oktatásukban nyújtunk segítséget.



z Az itteni kereskedőcégek ma még nem nagyon élnek az internet adta lehetőségekkel, s általában az elektronikus kereskedelemmel?

Mi magunk nem fogunk a világhálón kereskedni, de partnereink ilyen jellegű tevékenységét támogatjuk, s az internetet a termékekről szóló információk bemutatása, valamint a partnerekkel való kapcsolattartás, kommunikáció nagyon fontos eszközének tartjuk.