Verseny az autógyárért

Több szempontból is tanulságos az a küzdelem, amelyet a Hyundai Közép-Európába tervezett gyáráért folytat(ott) a négy visegrádi ország. A tét nem kevés: a koreai autógyár akár 1 milliárd eurónál is többet elkölthet új telephelyére, négyezer embernek adva ezzel munkát.

A hírek szerint a versenyből most kiesett Magyar- és Csehország, a két legfejlettebb gazdaság a négy jelöltből. Lengyelország nyilván belső piaci méretével hívta fel magára a figyelmet. Szlovákia mellett az szólhat, hogy Pozsony legutóbbi intézkedéseivel valóságos kampányt indított a külföldi beruházások elnyeréséért, és a látványosan javuló üzleti környezet kitűnő földrajzi fekvéssel párosul. Ráadásul mindkét országban nagyobb és olcsóbb a munkaerő-kínálat, mint nálunk, vagy a cseheknél.

Kell-e bánkódnunk a fiaskó miatt? Igen is, meg nem is.

Igen, mert látható, hogy a külföldi tőkéért folyó versenyben egyre gyakrabban lemaradunk. Vannak ugyan örvendetes kormányzati kezdeményezések a helyzet javítására, olyan átütő sikerre azonban, mint például Szlovákia, vagy még korábban Írország, nem vagyunk képesek. Ehhez merészebb lépések kellenek: a bérterhek csökkentése, az iparűzési adó eltörlése, az oktatásnak és a képzésnek a valós igényekhez történő igazítása, visszafogott bérpolitika, az adórendszer egyszerűsítése, hogy csak néhányat említsünk.

Nem kell viszont megkongatni a vészharangot sem. Bár egy új befektető megjelenése mindig nagyobb izgalmat és szenzációt kelt a sajtóban, a már itt lévők ugyanolyan fontosak számunkra. Márpedig az Audi vagy a Suzuki hasonló nagyságrendű fejlesztésekről döntött a közelmúltban. Azt is látni kell, hogy az autógyártói kapacitások áthelyezése térségünkbe rövid távon rendkívül fontos motorja lehet a gazdaságnak, de a folyamat itt vélhetően nem áll meg. Ahogy az EU-csatlakozása után Spanyolországba települtek a nagy autógyárak, most ugyanolyan könnyedén távoznak onnan a kedvünkért. Földrajzi és költségelőnyünk még egy ideig megmaradhat, de nem is olyan soká nekünk is szembe kell néznünk keleti, déli kihívóink versenyével.

A mi feladatunk tehát, hogy olyan húzóágazatokat - kutatás-fejlesztés, pénzügyi szolgáltatások stb. - legyünk képesek meggyökereztetni, amelyek hosszú távon is biztosítják a fejlődést. És ez sem kevés.