Útban a csúcs felé a tokaji bor

Visszafogott tőketerhelés, hagyományos, korrekt termelési módszerek, kíméletlen szelekció - összegezte a Világgazdaságnak Árvay János azokat a szempontokat, amelyek alkalmazásával nagyszerű nemes édes borokat lehet készíteni Tokaj-Hegyalján. A 2003. év bortermelőjévé emelt mester - Szepsy István után ő ebben a körben a második tokaji - neve a 90-es évek első felében vált ismertté, amikor a francia tulajdonú Disznókő Rt. főborászaként "forradalmasították" az aszúkészítést. Ez a pincészet volt az, amely 1992-es, majd 1993-as aszúival új stílust teremtett, bizonyítva, hogy Hegyalján izgalmas, gyümölcsös és komplex nemes borok teremnek.

Árvay János úgyszólván "véletlenül" lett borász. Először is nem volt egyértelmű, hogy a budafoki borásztechnikumba kerül, másodszor pedig annak elvégzését követően sem a szakmában próbálkozott, hanem a szerencsi csokoládégyárban kezdte a "kenyérkeresést". Utóbb mégis a hegyaljai borkombinát alkalmazottja lett, majd a Disznókőnél folytathatta pályáját. A borásznak mindig voltak "privát" szőlőterületei is, ám csak a 90-es évek végén döntött úgy, hogy saját pincészetének fejlesztésére koncentrál. Ehhez szüksége volt egy tőkeerős befektetőre - aki amúgy szeret a háttérben maradni, így csak annyit tudunk meg róla, hogy magyar származású amerikai állampolgár. Színre lépésével hihetetlen ütemű növekedésnek indult a borászat. Olyannyira, hogy közel százhektáros területével ma már a legnagyobbak - a Disznókő, a Hétszőlő, az Oremus, a Királyudvar, a Pajzos - közé tartozik a borászat. Jelenleg 72 hektárján terem a szőlő, és épp most telepítenek frissiben 15 hektárt. Az új feldolgozót és a felújított pincét októberben adták át.

Árvay János számításai szerint a birtok teljes felfuttatását követően évente 150-200 ezer palack bort fognak készíteni. Ennek harmada aszú és kiemelt minőségű nemes édes cuvée, másik harmada késői szüretelésű borkülönlegesség, harmadik harmada pedig száraz furmint és hárslevelű lesz. Az Árvay-pincészet legjobb borai a Hétfürtös márkanév alatt "futnak". Az elnevezés úgy született, hogy a borász kiszámította: a megfelelően alacsony terhelés mellett legfeljebb hét fürt maradhat egy-egy tőkén.

Árvay János fontosnak tartja a magyar piacot, ám úgy véli, annak felvevőképessége nem korlátlan. Ezért a jövőben boraik 20-30 százalékát kívánják Magyarországon értékesíteni, míg a többi az Egyesült Államokban, Angliában, Japánban találhatja meg a fogyasztót. A borász amúgy biztos abban, hogy a tokaji nemes édes borok képesek felhívni magukra a világ borér-tő közvéleményének figyelmét. Mint mondja, az elmúlt egy-másfél évtizedben "eszement" fejlődés következett be Tokaj-Hegyalján, egyre jobb nedűk készülnek, vagyis a borvidék már elindult az abszolút csúcsminőség felé.