Változások kora

Az elmúlt hét a korábbi időszakhoz képest több szempontból is fordulatot jelentett. A legfontosabb, hogy a kormány elszánta magát a költségvetés szemmel látható feszültségeinek enyhítésére. Legfontosabb lépésként jelentős szigorításokat vezetett be a lakáshitelezés körében. Az alacsonyabb támogatás a kamatterhek növekedését jelenti az új szerződések esetében, a használt lakásoknál további lépésként 5 millió forintra csökkentették a felvehető kölcsön mértékét. A cél bevallottan a lakosság finanszírozási képességének növelése, hiszen a külső egyensúlyi pozíciók látványos romlásának egyik oka a háztartások nagy költekező kedve. A döntés jövőre még nem eredményez jelentős költségvetési megtakarítást, az eddig exponenciálisan növekvő lakáshitel-állomány dinamikájának visszafogása inkább 2005-ben jelent majd jelentős kiadáscsökkenést. A 2004-es költségvetés 3,8 százalékos GDP-arányos hiánytervének megvalósítása érdekében további előirányzatok zárolását is bejelentette a kormány.

Fordulatot jelentett az elmúlt héten az is, hogy - éppen a fenti intézkedések hatására - jelentősen erősödött a hazai valuta, és az állampapírpiacon is végre jelentős érdeklődés mellett eshettek a hozamok. A piac végső ítélete azonban valószínűleg csak januárban látszik, amikor emelkedik a pénzpiaci aktivitás. A szakértők többnyire üdvözölték a döntést, bár a lakáspiac ilyen irányú változásai nyilvánvalóan sok érdeket sértenek, így politikai ára lesz. Afelől is kétségek merülnek fel, hogy a lakáshitel formájában való eladósodás korlátozása valóban elég hatékony-e a megtakarítások ösztönzésére.

További, de egyáltalán nem kellemes fordulatot jelentett az elmúlt héten a novemberi inflációs szám megjelenése. Régóta nem volt ilyen különbség a piaci várakozások és a tényleges szám között: az 5,1 százalékos előrejelzés helyett 5,6 százalékos éves drágulást mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal. A legnagyobb meglepetést az élelmiszerek körében megfigyelt ársokk jelentette, de gyakorlatilag minden termékcsoportban voltak kiugró drágulást mutató termékek.

Ellentmondásosabb adatok érkeztek a külső egyensúlyi helyzettel kapcsolatban. A külkereskedelmi mérleg októberi hiánya hosszú idő után végre nem haladta meg jelentősen a tavalyi szintet, így az utolsó 12 hónapra visszatekintő deficit sem növekedett tovább. A javulásra utaló jel mögött a kivitel magára találása áll, az ősz közepére összezáródni látszik az export-import olló. A fentiek ellenére a folyó fizetési mérleg hiánya októberben még mindig igen magas volt. (MI)