Éves csúcson a forint
Múlt héten statisztikai értelemben lezárult a tavasz, hiszen az összes fontos májusi adat rendelkezésre áll. Ezek szerint a reálgazdaságban folytatódott a nemzetközi tendenciákkal összhangban álló élénk növekedés - értékelte összefoglalójában a számokat a Központi Statisztikai Hivatal. Az élénkülés folyamatában kezdettől fogva az export játssza a meghatározó szerepet, az új rendelések pedig a dinamikus exportnövekedés folytatódására utalnak. A gazdaság reálfolyamatai közül az árukivitel és behozatal alakulását is kedvező tendenciák jellemezték. A tavalyinál mintegy 100 millió euróval kisebb lett a külkereskedelmi mérleg hiánya.
Nem ilyen jó a helyzet a költségvetés háza táján: a konszolidált hiány (itt már júniusi adataink is vannak) az első fél évben 1040 milliárd forint volt, a deficit 440 milliárddal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Szintén lezárult az első fél év a munkaügyi statisztikákban: a második negyedévben az egy évvel korábbival megegyező mértékű, 5,8 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. Az elmúlt öt évben a szezonálisan igazított adatok szerint a konjunktúraciklussal párhuzamosan alakultak a munkapiaci folyamatok. 1999-2000-ben a munkanélküliség gyorsan csökkent, 2001-ben stagnált, 2002-ben kissé emelkedett, majd 2003-ban ismét csökkent a munkanélküliség. Az adatok azt mutatják, hogy a munkapiaci fejleményeket inkább a külső környezeti feltételek, mintsem a belső, gazdaságpolitikai ciklusok határozzák meg.
A makroadatok mellett a hazai kurzus idei csúcsdöntése került a figyelem középpontjába, rövid ideig még 247 forintnál is kevesebbet kértek egy euróért a pénzpiacon. Az állampapírpiacon a hozamok estek, és bár a hoszszabb lejáratú papírok iránt a megszokottnál élénkebb volt az érdeklődés, a forgalom összességében még mindig nem magas. Az erős valuta miatt több elemző úgy véli, hogy akár már ma kamatot csökkenthet a jegybank, annak ellenére, hogy a monetáris tanács ülése nem "kamatdöntő", arra csak augusztus közepén kerül sor. A kamatcsökkentés ellen szól az is, hogy a kormány nyíltan követeli a vágást a monetáris politika irányítóitól, ami épp ellentétes hatást válthat ki: a politikai nyomás látszatát is kerülő jegybank feltehetően szinten tartja a kamatot. (MI)
