Tovább bővülő lakáspiac

Alapvetően a kedvező adatok időszaka volt a mögöttünk álló hét, még akkor is, ha a figyelmet sokkal inkább lekötötte a kormányfő pozíciójának megingása. A politikai játszma ezen fordulója olyan gyors lefolyású volt, hogy igazából nem is volt ideje végiggondolni a szakértőknek, egy esetleges váltás miként hatna a jelenlegi, összességében lassú stabilizációval jellemezhető makrogazdaságpolitikára. A bizonytalanság csupán a pénzpiacon jelentkezett átmeneti és enyhe gyengülés formájában.

A pénzügyminisztériumi és piaci előrejelzéseknél kisebb hiánnyal zárt júliusban az államháztartás: a 32,1 milliárd forintos passzívum 50 milliárddal kevesebb a várakozásoknál. A vártnál kisebb deficit a bevételek, elsősorban az áfabefizetések túlteljesülésének következménye. Az első hét hónapban felhalmozott deficit az egész évre tervezett hiány 90,5 százalékát teszi ki, vagyis az új adatok nem változtattak azon a képen, hogy a második fél évben gyakorlatilag egyensúlyi gazdálkodást kell folytatnia az államháztartásnak. A PM a kedvező adatok tükrében érthetően nem változtatott álláspontján, hogy a GDP-arányosan 4,6 százalékos deficitterve teljesül.

A reálgazdasággal továbbra sincs gond, ezt bizonyítja, hogy tovább bővült az ipar júniusban: az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal emelkedett a termelés. A növekedés kisebb, mint májusban volt, de biztató, hogy az elmúlt bő egy esztendőben csupán egyszer fordult elő, hogy havi alapon visszaesést mért a KSH. Az idén az exportértékesítések látványos bővülésének következtében 9-10 százalék körül lehet az ipari növekedés üteme.

Folytatódott a lakáspiac kiegyensúlyozott bővülése a második negyedévben. Az utóbbi egy évben a lakásépítések száma elérte azt a szintet, amelytől már nem növekszik tovább a lakásállomány átlagos életkora. A kiadott építési engedélyek száma 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami azt jelenti, hogy a tavaly év végi roham után sem történt jelentős korrekció a keresleti oldalon. (MI)