A büdzsé és a kamat
A költségvetési gyónás utóhangjai és az erre adott jegybanki reakciók határozták meg a múlt hét történéseit. Azután, hogy a Pénzügyminisztérium elismerte a büdzsé hiánycéljának tarthatatlanságát, az elemzők sok mindent átértékeltek a jövővel kapcsolatban. A piacnak például a módosítást követően nincsenek illúziói a 2005-ös cél teljesülésével kapcsolatban sem. A 2004-es hiánycél emelését a piac gyakorlatilag azonnal továbbvitte 2005-re is, vagyis a közgazdászok egyáltalán nem hisznek abban, hogy az idei céltévesztést jövőre korrigálja a kormány a célból, hogy visszatérjen a konvergenciaprogramban foglaltakhoz. A gazdaságpolitika hitelességének csökkenését mutatja az is, hogy a 2010-es eurócsatlakozási dátummal kapcsolatban is megjelentek az első szkeptikus hangok. Folyamatosan növekszik a folyó fizetési mérleg hiányára adott előrejelzések konszenzusa is, bár az ezzel kapcsolatos kockázatokat csökkentheti, hogy szemlátomást a piac is tisztában van az egyszeri hatásokkal és a módszertani problémákkal, ráadásul a monetáris tanács hétfői, kamatdöntéshez kapcsolt közleményében külön kiemelte az utolsó három hónap kedvező exportteljesítményét.
A kamatdöntés egyébként a változatlanul hagyást jelentette, ami nem okozott meglepetést, hiszen a korábbi kommunikáció miatt a csökkentés, a vártnál kedvezőbb piaci folyamatok miatt pedig az emelés nem lett volna logikus. A döntés közleményét az elemzők mérsékelten optimistának tartották, ami megnyithatja a lehetőséget a további kamatvágások előtt. Járai Zsigmond jegybankelnöknek viszont kedden még a parlamentben a magas kamatszintet kellett megmagyarázni a nem túlságosan konzisztens kormánypárti kritikák kereszttüzében.
Júliusban a kiskereskedelmi forgalom 1,1 százalékkal meghaladta az előző havi szintet. A reálkeresetek stagnálása csak nagyon lassan fejti ki hatását a háztartások fogyasztására, ami azt okozza, hogy a gazdasági bővülés mértékéhez viszonyítva újra magasra szökött a fogyasztási dinamika. A gépjármű-vásárlási láz viszont visszaesett, ami segíthet a fenntartható pályára való visszaállásban. Nyár közepén folytatódott az építőipari növekedés: júliusban az ágazat teljesítménye 2,4 százalékkal haladta meg az előző havi szintet. (MI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.