A pénzszerzés Forrása

A tavaly nyáron, a kárpótlás befejező lépéseként létrehozott Forrás Rt. alapításakor egy részvényt egy kárpótlási jegyért átadó privatizációs társaság gálánsan szerette volna befejezni az évtizedes privatizációs folyamatot. Szép kis eszközcsomagot adott hozományba a társaságnak, amit a jegyek birtokosai nagy érdeklődésükkel el is ismertek. A 7,1 milliárd forintnyi jegyért eladott pakett így

fair értékelés alapján jóval többet ért, mint az érte kapott, a történelmi csúcson is csak 1200 forintig kapaszkodó kárpótlási papírok.

Az alulértékelt kibocsátásban rejlő lehetőséget gyorsan átlátták a nagyobb pénzügyi befektetők is: az Arago és a Bartolus Invest versenyt futott, s végül 18,29 és 15,65 százalékot meg is szereztek. Ezzel az ÁPV kezében lévő nem szavazó osztalékelsőbbségi részvényeknek köszönhetően 32,93, illetve 28,16 százalékos szavazati jogra tettek szert.

Az üzleten többszörösen is bukott az állam: nemcsak a cég eszközértékéhez képest volt igencsak méltányos a cserearány, de az ÁSZ friss jelentése szerint még az eszközérték is mélyen alulbecsült volt. A Forrás könyveibe került egyes részesedéseknél ugyanis "elfeledkeztek" a vállaltértékelés azon alaptételéről, miszerint függetlenül a pénzügyi teljesítménytől, egyetlen cég sem érhet kevesebbet, mint az az összeg, amelyet az eszközök egyenkénti eladásával lehetne szerezni. Így olyan nagy eszközértékű, de "gyengén muzsikáló" érdekeltségeknél, mint a Tokaj Kereskedőház vagy Kontur Rt., összességében mintegy kétmilliárd forinttal kisebb érték szerepelt a könyvekben az indokoltnál. Az egy részvényt egy kárpótlási jegyért alulárazottsága ehhez az alacsony árhoz képest állt fenn.

Az ilyen körülmények között érthető okokból többségi részesedésre vágyó Arago Rt. az idén augusztusban részvényenként 1200 forintot kínált fel a Forrás papírjaiért. Ez az ár nemcsak annál több, mint amit egykor kárpótlási jegyeikért remélhettek, de jócskán meghaladta a három nagytulajdonos indokolta diszkont miatt 800-860 forint körüli tőzsdei jegyzést is.

Ekkor a kisbefektetőknél messze jobban informált ÁPV Rt. újabb fura lépésre szánta rá magát. A szervezet is felajánlotta törzsrészvényekből álló 22 százalékos csomagját, így a június végi adatok szerint - a részesedések 2 milliárdos alulértékelése ellenére is - 16,373 milliárdos saját tőkéjű, 840 milliós kötelezettségállományú társaság részvényeinek több mint egyötöde 1,3 milliárd forintért cserélt gazdát. Eközben csak készpénzben és könnyen értékesíthető értékpapírban 10,5 milliárdot tartott a Forrás.

A cégeket eszközérték alatt megvevő befektetők racionális magatartása az, hogy ha az érintett társaságok tartósan nyereséges működtetésére kevés a remény, vagy a szükséges átalakításokkal a gyors haszonra törekvő invesztor nem kíván bajlódni, egyszerűen kiárusítják a vállalatot. Így nem csoda, hogy a többségbe jutott, immár a szavazatok 66,78, az alaptőke 37,1 százalékát birtokló Arago rögvest el is kezdte értékesíteni a vagyonelemeket. Első lépésként érvényesítette az ÁPV Rt. visszavásárlási garanciáját mintegy 700 millió forinton nyilvántartott ingatlanra, ezzel máris visszaszerezve a részvényekért fizetett pénz több mint felét.

Aligha kérdéses, hogy előbb-utóbb ugyanez lesz a sorsa a többi alulértékelt eszköznek is. Sokkal inkább azt volna jó tudni, miért érdeke az államnak, hogy az általa alulértékelt eszközök piaci értékesítéséből más profitáljon.