Dél-koreai atomtitok
A titok már nem titok. Dél-Korea csöpögtetve bejelentette, hogy ha akarná, akár atombombát is gyárthatna. De nem akar. A múlt héten azt ismerte el Szöul, hogy kis mennyiségű plutóniumot, egy héttel korábban pedig azt, hogy ugyancsak kis mennyiségű urániumot állított elő. Utóbbinál tudható, hogy a kis mennyiség 0,2 gramm volt, előbbi súlyát nem árulták el - állítólag nem is tudható, mert a dokumentumokból nem derül ki. A plutóniumot még 1982 tavaszán "csinálták"; az urániumot 2000 januárjában dúsították a kíváncsi dél-koreai tudósok a kormány tudta nélkül, az atomenergia-kutató intézet elnökének, Csang In Szunnak a szóbeli engedélyével. A kutatók mintegy rákapcsolódtak egy másik - tervszerű - kísérletre, így történhetett meg, hogy a turpisság nem derült ki, legalábbis az urániumdúsítás esetében. Hogy a plutónium előállítását hogyan álcázták, azzal egyelőre nem hencegnek.
Ban Ki Mun külügyminiszter ugyan letette a főesküt, hogy ezentúl Szöul a lehető legszorosabban együttműködik a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), a kísérletek végrehajtása, a titok kipattanása igen súlyos következményekkel járhat. Különös tekintettel az észak-koreai atomipar felszámolására tett erőfeszítésekre, a vele kapcsolatos bonyolult hatszögletű viszonyrendszerre. Alig tíz nap múlva kell megtartani az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország és a két Korea vezető külügyi tisztviselőinek következő találkozóját az északi atomprogramról. Phenjannak kiváló lehetőség hullott a déli beismeréssel az ölébe arra, hogy elterelje a figyelmet saját, kétséges nukleáris tevékenységéről, miközben Japán rutinszerűen tiltakozik, az USA-nak pedig legalábbis igen kínos a helyzet. (SzH)
