Megoldatlan paktumkérdések

A közgazdászok többsége abban egyetért, hogy a fiskális szabályok szükségesek mind a monetáris uniót alkotó eltérő méretű államháztartással, fiskális dinamikával jellemzett országcsoportok, mind az önálló monetáris politikát folytató kis, nyitott gazdaságok számára. A hiteles, számon kérhető és szankcionálható szabályok lehetővé teszik a költekező politikusok által irányított fiskális politika kordában tartását, mérséklik a fiskális politika ciklikusságából eredő makrogazdasági költségeket, valamint kiegészítik a piacok fiskális hatóságok feletti ellenőrzésből származó fegyelmező erejét. A szabályok a monetáris unióban elősegítik a monetáris övezethez tartozó államok fiskális politikáinak koordinálását, valamint a mások számára - a növekvő inflációban és kamatszintben megjelenő - költségeket okozó költségvetési politikák elkerülését.

A fiskális szabályok előnyei ellenére a stabilitási és növekedési paktum (SNP) a kezdetektől fogva a bírálatok kereszttüzében volt. Sokan kritizálták az elméleti megalapozást nélkülöző deficit- és adósságplafonokat, valamint az eltérő hiány- és adósságmutatókkal, illetve szerkezeti adottságokkal bíró országok egységes kezelését. Mások fő hiányosságának a rugalmasság és a szimmetrikus (vagyis a recesszió mellett a kedvező konjunkturális körülmények melletti) alkalmazkodás, valamint az egységes szabályok kikényszeríthetőségének hiányát emelték ki.

A kritikák megalapozottsága és a számtalan reformelképzelés, valamint a nagyobb euróövezeti tagok romló egyensúlyi helyzete nyomán az Európai Bizottság a múlt héten javaslatokat fogalmazott meg az SNP hiányossá-

gainak kezelése érdekében. A javaslat értelmében a hiány mellett nagyobb hangsúlyt fektetnének az államadósságra, már a lanyha gazdasági növekedést is enyhítő körülményként vennék figyelembe a küszöbértéket meghaladó költségvetési hiány esetén, e felett pedig hobb időt adnának a szükséges korrekciókra.

Az elképzelt változások válaszolnak a "legzajosabb" kritikák egy részére. Az adósságcélra történő nagyobb összpontosítás, valamint az egyes országok speciális körülményeinek tekintetbevétele jobban figyelembe veszi az államháztartás szempontjából exogén adottságok hatását a deficit alakulására. Azon javaslat, hogy előírják, a kormányzatok a konjunktúra alatt hozzák meg a szükséges korrekciós lépéseket, elősegítheti a középtávú deficitcél figyelembevételét, mérsékelheti a fiskális politikák jelenlegi szabályozás melletti erőteljesen prociklikus jellegét. A korrekcióra rendelkezésre álló hosszabb idő szintén a fiskális politikák prociklikus jellegét enyhíti, illetve jobban kisimíthatja a kiigazítást a teljes üzleti ciklus időtartamára.

A változások kedvező hatásai mellett is lehet látni, hogy néhány alapkérdés a mostani javaslatok alapján is megválaszolatlan marad. Így kérdéses, hogy a rugalmasabb értelmezés társul-e hitelesebb szankciókkal, egységes szemléletű kezeléssel, a lefektetett elvek kikényszeríthetőségével. A rossz szabályoknál csak a gyenge, számon nem kérhető szabályok rosszabbak, és nem látni, hogy mi teremti meg az új szabályozás mellett a kényszert és/vagy érdekeltséget a szabályok betartására.

Továbbá kérdéses, hogy a javaslatokkal az euróövezet közelebb kerül-e a hatékony gazdaságpolitikai koordináció megteremtéséhez. Jelenleg ez hiányzik mind a tagállamok költségvetési politikái, mind pedig a költségvetési politikák és az egységes monetáris politika között. Hatékony koordináció hiányában sem a monetáris politika, sem pedig a közös valuta nem lehet hosszabb távon sikeres.

Végezetül, a reformelképzelések hatásosságát csökkenti, hogy érdemi változásra az euróövezet nagyobb tagállamainak költségvetési helyzetében addig nem lehet számítani, amíg nem kerül sor a fontosabb elosztó rendszerek átalakítására, illetve a szerkezeti reformok révén nem gyorsul érezhetően fel a fiskális politika mozgásterét is bővítő gazdasági növekedés. Bár ezen problémákat az alkalmazott fiskális szabály jellegétől függetlenül kell kezelni, megoldatlanságuk egyaránt korlátozza a fiskális politikák mozgásterét és a fiskális szabályok hiteles betarthatóságát.