A készülő társasági és cégtörvény legfontosabb céljai
A kodifikációs bizottság arra törekedett, hogy a javaslatokban a hagyományok megőrzése és az érdemi változtatás igénye egyensúlyt képezzen. Az új törvények megszületése nem hoz "forradalmi" változást, inkább a jogterület szerves továbbfejlesztését valósítja meg. A bevált megoldásokon a törvények nem változtatnak.
Az új jogszabályok teret engednek azoknak a vívmányoknak, amelyek figyelembevételére 8-10 évvel ezelőtt még nem volt lehetőség. A szerves, megfontolt jogfejlesztés mint szabályozási módszer megnyugtató a gazdaság szereplői számára is: egyfelől élvezhetik azokat a jogi-szabályozási és infrastrukturális előnyöket, amelyeket más EU-országokban is igénybe vehetnek, másfelől a változások mértéktartóak és kiszámíthatóak maradnak, a felkészülés az új törvényekben foglaltakra nem vált ki jogbizonytalanságot, nem jár együtt a közvetett működtetési költségek növekedésével.
Az új törvények megalkotásának elsődleges célja, hogy hazánk gazdasági jogi környezete versenyképes maradjon. Az Európai Unión belüli egységes piac kialakulása a tagállamok között olyan "szabályozási versenyt" hozott létre, amelynek kényszerítő következményei alól nem vonhatjuk ki magunkat. Ha a magyar jogalkotó nem biztosítja, hogy a nemzetközi tőke Magyarországon is az általa ismert és elfogadott (folyamatosan kontrollált és megújított) jogi eszköztárat alkalmazhassa, fokozatosan csökkenni fog az ország tőkevonzó képessége.
A nemzetközi jogfejlesztési tendenciák tömören úgy jellemezhetők: miközben a közösségi és a nemzeti jogalkotó a kis- és középvállalkozások szervezeti és működési feltételeit egyszerűbbé és rugalmasabbá kívánja tenni, erősítve a tulajdonosok döntési szabadságát, addig a tőkepiac szereplőivé váló nyilvános, tőzsdei részvénytársaságokra a korábbinál átláthatóbb, az esetenként megingó befektetői bizalom helyreállítására alkalmasabb szabályokra van szükség.
A magyar társasági jog nemzetközi "versenyképessége" mellett alapvető cél és követelmény, hogy a kormány javítsa a hazai kisvállalkozások alapításának és működésének feltételeit. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a több mint 180 ezer betéti társaság és több mint 170 ezer kft. döntő többsége mikro- vagy kisvállalkozás. Számukra létkérdés, hogy piacra lépésük gyorsan és olcsón megtörténhessen, s rugalmasan, felesleges bürokratikus kötöttségek nélkül cselekedhessenek.
A szabályozási célok teljesítésének eszközrendszerét a koncepció 70 tézispontba sűríti. Ezek közül néhány jogi megoldást, konstrukciót indokolt kiemelni. Az új cégtörvény radikálisan csökkenteni kívánja a társaságalapítás időigényét. Folytatja és valamenynyi cégtípusra kiterjeszti majd a már 2003-ban megkezdett munkát az elektronikus cégeljárás bevezetéséről. Módot ad továbbá az egyszerűsített cégeljárás szabályainak választására is, amely szerint a társaság a jövőben dönthet úgy is: a cégtörvény mellékletét képező valamelyik szerződési mintát alkalmazza. Ebben az esetben a releváns adatok beírását követően az elektronikus úton megküldött kérelemről a cégbíróság érdemi vizsgálat nélkül, gyakorlatilag percek alatt határozhat.
A megújuló cégszabályozás javítaná a gazdasági forgalom hozzáférési lehetőségeit a piaci információkhoz. A cégnyilvánosság azt jelenti majd, hogy az elektronikus okiratként benyújtott éves beszámolók, mérlegek azonnal, internetes kapcsolatban is megismerhetők lesznek. Mód nyílik arra is, hogy egy-egy üzleti döntés előtt a másik cég társasági szerződését ne csak a cégbíróságon lehessen elolvasni, hanem számítógépen bárhonnan lekérdezhető legyen.
Az új társasági törvény a jellemzően mikro- és kisvállalkozásként működő társaságok vonatkozásában bővítené annak lehetőségét, hogy a tagok-tulajdonosok a társaság szervezetét és működési rendjét a konkrét körülményekhez, igényeikhez igazíthassák. Így a Gt. megengedné az elektronikus úton történő döntéshozatalt (ha a tagok a társasági szerződésben így határoznak). Fő szabályként a társasági szerződésben lehetne arról is dönteni: indokolt-e, hogy az ügyvezetők munkáját felügyelőbizottság ellenőrizze, illetve hogy egy vagy több természetes személy, vagy inkább testület vezesse-e a társaságot. A tőzsdére bevezetett részvénytársaságok kapcsán az EK-jog a nemzeti törvényhozó mozgásterét a többi társasági típusnál jobban behatárolja. E korlátok azonban részben nem közvetlenül a társasági törvény szabályozási tárgykörét érintik. Így az új Gt. megalkotásával egyidejűleg ki kell dolgozni a könyvvizsgálókra irányadó, részben új szabályokat, köztük az öszszeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket.
A tőzsdei részvénytársaságoknál a részvényesek joggyakorlását javítani kívánó szabályokról - a közgyűlési döntéshez szükséges információk megismerése, a más tagállamból történő elektronikus szavazás útján való részvétel - jellemzően nem törvényben, hanem a jogszabálynak nem minősülő corporate governance ajánlásokban indokolt rendelkezni.
A törvényjavaslatok 2005 őszén kerülhetnének az Országgyűlés napirendjére, hatálybalépésük időpontja 2006. szeptember 1. lehet. A törvény elfogadásától a hatálybalépésig eltelő több mint fél év módot adhat arra, hogy a bíróságok és a vállalkozások felkészülhessenek az új rendelkezések alkalmazására.
