Palesztin próbaidő

Autoriter rezsimeknek mindig sikerül meglepniük a környezetüket, még akkor is, ha ez a "gesztus" teljesen fölösleges; a magyarázat a rendszer lényegében, a titkolózásban rejlik. Most az szolgált meglepetésül, hogy az újonnan megválasztott palesztin elnök, Mahmud Abbász vasárnap váratlanul háromnapos látogatásra a behavazott Moszkvába érkezett.

Az orosz autokráciára nem érdemes szót vesztegetni - az van, tudjuk. Abbásszal kapcsolatban viszont megjegyzendő: lehet akár személyes hajlama is az autoriter megoldások iránt, de ami most megnyilvánul, az egyelőre teljes egészében az előd, Jasszer Arafat örökségének része. Amilyen mértékben szabadul meg az örökségtől, annál világosabban lesz fölmérhető, milyen esélyei vannak az izraeli-palesztin viszony tartós rendezésének.

Miközben az is nyilvánvaló, hogy ez a rendezés már réges-régen nem csak a két közvetlen érintett ügye. Keresnivalót tulajdonít benne magának az Egyesült Államok csakúgy, mint Oroszország és az Európai Unió. Most néhány hónapig - amíg tart az új palesztin elnök próbaideje - az összes közel-keleti tárgyú nemzetközi fejlemény megnevezett témája a béke lesz.

Abbász moszkvai vizitje többféle összefüggésben is elhelyezhető. Egyrészt Putyin orosz elnök a múlt héten fogadta Asszad szír elnököt, és találkozott Krakkóban Kacav izraeli elnökkel. Másrészt Condoleezza Rice, aki amerikai külügyminiszterként a közel-keleti rendezést tekinti az egyik legfőbb kihívásnak, e hét csütörtökjén kezdi első külföldi útját, amelynek során több európai ország mellett fölkeresi Izraelt és a Palesztin Hatóságot is. A legjobb pillanatban: a helyszínen látványosan csökken a feszültség. (SzH)