Véget ér az intézményes privatizáció

A tavalyi évet jó eredményekkel zárta az ÁPV Rt. Az elért 413 milliárdos bevétel tartalmazta ugyan a postabanki tranzakció utólagos elszámolását is, de a Richter-ügylettel együtt számított 273 milliárdos privatizációs öszeg, a 43 milliárd forintnyi osztalék számottevően hozzájárult a - 154 milliárdos kiadások levonása után - a költségvetésnek befizetett 209 milliárd forint körüli tételhez. Ehhez hasonló attraktív tervek készültek erre az évre is?

Háromszázmilliárd forintos bevétellel számolunk a benyújtott, de még el nem fogadott idei üzleti tervünkben. Ebből 265 milliárdot tesz ki a részesedések értékesítése, az osztalékbevétel mintegy 26 milliárd forint, a fennmaradó összeg egyéb forrásokból származik. A várható költségvetési befizetés mintegy 154 milliárd forint lehet majd.

Milyen jelentősebb akciókra számíthatunk az idén?

A legnagyobb vagyonértékű ügylet az állam Mol Rt.-ben még meglévő 11,8 százalékos részesedésének értékesítése lesz, de komoly várakozások előzik meg az Antenna Hungária Rt. 73,71 százalékos részvénypakettjének eladását is. Mindkét társaságnál a közvélemény számára már ismert, korábbi kormányhatározaton alapul a tranzakció.

Az olajipari és műsorszóró cégben meglévő állami tulajdon a jelenlegi tőzsdei áron megközelíti a kétszázmilliárd forintot. E két ügylet alapvetően befolyásolja tehát a tervek teljesülését. Mindkét társaságnál volt azonban már példa arra, hogy elmaradt a nemzetközi értékesítés, mert nem kínáltak eleget a vevők. Lehet valamit mondani arról, hol helyezkedik el az az ár, amely alatt a portéka nem eladó?

Természetesen nem, már csak az üzleti megfontolások miatt sem. Másrészről tisztában vagyunk azzal, hogy a feltételek változása bármikor előidézheti egy előre kalkulált árszint módosulását. A feladatunk az, hogy a lehető legjobb feltételek mellett a legkedvezőbb időpontban értékesítsük ezeket a vagyonelemeket.

Szóba került az FHB további magánosítása, bár a megelőző kormányhatározat többségi tulajdon megtartásáról szólt. Lesz innen továbblépés?

A jelzálogbanknál az utolsó kormányhatározat a többségi állami tulajdon megtartását írta elő. Jelenleg az ÁPV Rt. birtokában 50 százalék plusz egy A részvény van, tehát a továbblépéshez mindenképpen újabb kormánydöntés kell.

Mit lehet elmondani a tervezett ügyletről?

Általánosan megfigyelhető, hogy a nemzetközi tőkepiacokon tendenciájában egyértelműen csökken a hagyományos tőzsdei részvényértékesítés aránya. Egyre több az olyan eljárás, technika, pénzpiaci termék, amely révén az eladók és a vevők látszólag ellentétes szándékai jobban közelíthetők, a kockázatok mindkét fél számára csökkenthetők. Mindegyik kiemelt tranzakciónk, így az FHB-értékesítés előkészítésekor is meg fogjuk vizsgálni az ilyen újszerű eljárások alkalmazásának lehetőségét, ahogyan tavaly, a Richter-részvények hasznosításakor is tettük.

Mely egyéb cégekből számítanak még milliárd feletti, illetve több száz millió forintos bevételre az idén?

Az ÁPV portfóliójában lévő mintegy 139 cégből jelenleg 37 minősül tartós állami tulajdonnak. A fennmaradó körből kerülhetnek ki az értékesített társaságok. Az árbevétel vagy stratégiai jelentősége okán figyelemre érdemes lehet a Mahart-, a Malév-, a Magáz-, az Elmib-, a Hungexpo-tulajdonrész eladása, illetve a Budapest Airport, de ez utóbbi esetben - az FHB-hoz hasonlóan - még nincs meg a szükséges kormányhatározat az ügylethez.

Mi lesz az egyéb érdekeltségekkel?

A portfólióban lévő egyéb elemek általában gazdaságilag nem jelentős vállalkozások: vagy még folyamatban lévő peres ügyekben érintett részesedések, vagy már megvalósult tranzakciók maradékai, illetve olyan részesedések, amelyek alkalomszerűen, például állami tulajdonon belüli átcsoportosítások révén kerültek hozzánk. A megelőző években ezeket inkább csak vagyonkezeltük, tavaly óta azonban már határozott elvárás, hogy ennek minél jelentősebb részét értékesítsük, értelemszerűen azokat, amelyhez jogi akadály nem kapcsolódik. Ezt a folyamatot lehetőség szerint az idén le kívánjuk zárni.

Az idei az egyik csúcsévnek ígérkezik. A 154 milliárd forintos tervezett költségvetési befizetésnél csak a tavalyi év hozott többet a közös konyhára.

Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy az ÁPV a tavalyi jelentős befizetés után az idén is ilyen mértékben járul hozzá a költségvetéshez. Hasonlóan sikerként könyvelem el, hogy a bevételek között számottevő részarányt képvisel a társaságoktól származó osztalékbevétel, hiszen ez azt mutatja, hogy egyre hatékonyabb a vagyonkezelésünk.

A társaság története azonban esetlegesen a végéhez közeledik. Az elmúlt időszakban ismét többször hallani: az ÁPV Rt. megszűnik. Kinevezésekor kapott-e megbízást arra, hogy ezt a folyamatot előkészítse?

Az ÁPV Rt. szervezetét a feladatokkal összefüggésben folyamatosan korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, a feleslegessé váló tevékenységeket meg kell szüntetni. Ez része a megbízatásomnak, ám ennél többet az egyelőre nem tartalmaz.

Hogyan tovább, ha nem marad érdemi eladható érték?

Az intézményes privatizáció 2004- 2005-re nagyságrendileg befejeződött. Állami tulajdon azonban, ha nem is jelentős mértékben, de valószínűsíthetően mindig lesz. Az idei tranzakciók lezárása után is több száz milliárd forintnyi vagyon marad az ÁPV Rt.-nél: 60-70 társaság, köztük az MVM csoport, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Rt., a Hitelgarancia Rt., az Eximbank, a Mehib Rt., az erdő-, a Volán-társaságok, illetve néhány olyan cég, amelyek eladása valamilyen oknál fogva meghiúsul. E cégek - bár összességükben jelentőségük már szerény a gazdaság privatizált részéhez képest - komoly gazdasági értéket képviselnek, kezelésükről megfelelően gondoskodni kell.

Konkrétnak tűnő javaslatok láttak napvilágot a napokban arról, hogy az intézményes privatizáció befejezésével megmaradó társaságok az egységes állami vagyon részét képeznék, az ÁPV Rt. jogutódja a Magyar Államkincstárban lenne?

Az állami vagyon ma nagyon szétaprózott és sokszínű. Az ÁPV mellett a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az önkormányzatok, a minisztériumok, alapítványok is megtalálhatók a tulajdonosok, vagyonkezelők, használók között. Ráadásul a gazdálkodás jogi szabályozása is igen sokszínű. Az intézményes privatizáció lezárását követően egységes vagyonpolitikai koncepciót lenne célszerű kidolgozni, s ennek alapján lehetne majd arról dönteni, hogy az egyes vagyonelemeket, az azokkal kapcsolatos feladatokat hová kell delegálni, illetve milyen szervezeti keretek között valósítható majd meg a céloknak megfelelő üzemeltetés.

Milyen feladatok azok, amelyek továbbvitelére a volt privatizációs szervezet lehet alkalmas?

Az ÁPV Rt.-nek komoly szakmai tapasztalata van abban, miként lehet az állami vagyont piaci környezetben működtetni. Azon vállalkozásokat kell itt, vagy egy ilyen jellegű szervezetben elhelyezni, amelyek alapvetően piaci feltételrendszerben tevékenykednek. Míg az MVM, a Magyar Posta egyértelműen ebbe a körbe illeszthető, addig a génállomány megőrzését szolgáló ménestársaság fenntartása vélhetően idegen feladat e tekintetben. A jövőről gondolkodva látni kell azt is, hogy a tömeges privatizáció lezárása után is célszerű lehet majd egy-egy vagyonelem értékesítése, mint ahogy várhatóan lesz példa arra is, amikor vissza kell vásárolni, lehetőség szerint fel kell javítani, majd esetlegesen újra el kell adni egy társaságot.

És a szervezeti keret?

Sokféle megoldás elképzelhető. A ma működő ÁPV-ből kialakítható egy hatékonyan üzemelő kisebb méretű szervezet, amely az említett feladatokat ellátja. De gazdaságossági megfontolások alapján az is lehet, hogy egyetlen nagy intézményrendszer jön létre a teljes állami vagyon kezelésére. Működő példák bármelyik elképzelésre találhatók, ha körülnézünk a világban. A lényeg az, hogy a döntés egységes, átgondolt koncepció alapján történjék.

Az ÁPV kis szervezet, de komoly kiadással üzemeltetett intézmény.

A vagyonelemek eladhatóvá tétele, a tranzakciók megszervezése és lebonyolítása nagyon költségigényes feladat. Másrészről, az ÁPV Rt.-t éves szinten több tíz milliárd forintnyi olyan kötelezettség is terheli, amely a társaságaink múltbéli, akár több évtizedre visszanyúló tevékenységéből, valamint a privatizációs szerződések jogi következményeiből ered. Egy megváltozott, leszűkített feladatkörrel működő vagyonkezelőt célszerű megszabadítani az ilyen eredetű kiadások finanszírozási terhétől. Az alapkérdésre visszatérve az ÁPV-nek "felróható" költségek a saját vagyon elszámolásában jelennek meg, amelyek persze a hozzárendelt vagyon kezelését, eladását szolgálják. Ennek szintje most már több éve kiegyensúlyozottan alakul, de kétségtelen, hogy a megváltozott igényekhez kapcsolódóan egy kisebb, a hatékonyságot szem előtt tartó szervezetben jelentősen csökkenthető.

Mi a személyes ambíciója? Mivel lenne egy év múlva elégedett?

Eredményesen kívánom befejezni az ÁPV Rt. számára 2002-ben előírt hároméves vagyonkezelési és privatizációs programot, amely az első két évben időarányosan teljesült. Emellett szeretném megőrizni és továbbörökíteni azokat az értékeket, amelyek az elmúlt 6-8 évben az ÁPV-ben felhalmozódtak. A társaságot olyan állapotban szeretném megtartani, hogy a megmaradó szakembergárda a legjobb feltételekkel tudja a jövőbeni is hasznosítani ezeket az elvitathatatlan értékeket.