BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Adóreform és versenyképesség

Az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben merült fel az adóreform szükségessége, és került kapcsolatba az adóterhelés csökkentésének és az adórendszer átalakításának vélt kedvező hatása a gazdaság versenyképességének növelésével. Az adóreform szükségessége a rendszerben meglévő súlyos torzulások mellett elsősorban a környező országokban bekövetkezett adócsökkentés és -egyszerűsítés nyomán felerősödő verseny miatt került előtérbe.
2005.02.23., szerda 00:00

A mai adórendszer kétségtelenül megérett a jelentősebb átalakításokra, hiszen egy hatékonyan működő adórendszertől elvárt főbb szempontokat nem, vagy csak részlegesen teljesíti. Így a fedezeti elv érvényesülése mellett csak korlátozottan lehet felfedezni a vertikális és horizontális méltányosság, az egyszerűség és átláthatóság, a hatékonyság és igazságosság elveit.

Elvitathatatlan, hogy az áfarendszer átalakítása, a helyi iparűzési adó megszüntetése és kiváltása más, a helyi önkormányzatok számára bevételt biztosító adókkal (pl. vagyonadó, ingatlanadó), a társadalombiztosítási járulékok mérséklése fontos szerepet játszhat a hazai gazdaság versenyképességének növelésében. Hasonlóképpen elvitathatatlan, hogy a személyi jövedelemadó sávjainak kiszélesítése, a kivételek és mentességek erdejének megszüntetése elősegítheti az igazságosabb közteherviselés felé történő elmozdulást.

Miközben az adórendszer átalakítása szükséges feltétele a versenyképesség erősítésének, fontos két döntő jelentőségű szempontra felhívni a figyelmet. Egyrészt az adóreform, kiragadva az államháztartás fontosabb alrendszereinek átalakításából, sikerrel nem vihető végig. Így például sikertelen kísérlet lenne a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása anélkül, hogy ne párosulna mélyreható változással a szociálpolitikában, a családtámogatásban vagy akár a foglalkoztatáspolitikában. Nem lehet a helyi iparűzési adót anélkül megszüntetni, hogy ezzel párhuzamosan ne történjenek lépések a közigazgatás és önkormányzati rendszer racionalizálása, az önkormányzatok feladatvállalási és finanszírozási szerkezetének átalakítása területén. Nem lehet a társadalombiztosítási járulékokat mérsékelni anélkül, hogy ne módosuljon többek között az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának szerkezete, ne bővüljön a foglalkoztatás, ne növekedjen tovább a nyugdíjrendszerben a második pillérbe befektetett összegek nagysága.

Másrészt miközben az adórendszer versenyképességet korlátozó hatásai vitathatatlanok, az államháztartás esetében a versenyképesség fő korlátja a kiadási oldalon van. A nemzetközi összevetésben és a gazdaság fejlettségéhez képest is magas államháztartási kiadások és túlzott mértékű állami foglalkoztatás, a kiadások alacsony hatékonyságú felhasználása olyan fontos alrendszerekben, mint az oktatás, egészségügy, közigazgatás vagy szociálpolitika, az EU-összevetésben változatlanul magas támogatások sokkal jobban korlátozzák a gazdaság versenyképességét az adórendszer meglévő torzulásainál. A magas és torz szerkezetű kiadások korlátozzák a foglalkoztatás és humán tőke, valamint a beruházások növelését, visszafogják a vállalati szféra innovációs tevékenységét, azokat a tényezőket, amelyek fontosak a növekedés és a versenyképesség szempontjából. Magyarországon az értelmes szerkezetben végrehajtott kiadáscsökkentő lépéseknek már rövid távon növekedési hatása lenne (a kiadáscsökkentő lépések ilyen, úgynevezett nem keynesiánus hatásaira számos példát találunk az elmúlt évtizedben az EU15 államai között), a kisebb és hatékonyabb szerkezetű kiadások pedig a versenyképességet növelnék.

Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy jelenleg a magyar gazdaság egyik kulcsproblémája a magas államháztartási hiány és növekvő államadósság, amelyek makrogazdasági hatásai rövid és hosszú távon is növekedés- és versenyképességet korlátozó jellegűek. Az adóterhelés mérséklését célul kitűző adóreform a kiadások csökkentése nélkül tovább növelné a deficitet, illetve az államadósságot annak jelzett visszahúzó, versenyképességet korlátozó hatásaival. Az ebből eredő feszültségek (visszatérő inflációs és árfolyamsokkok, magas kamatfelár) jobban gátolják a versenyképességet, mint amennyivel az adóreform azt növelheti.

A cikk fő üzenete, hogy adóreformra szükség van többek között a versenyképesség növelése érdekében is, de megfelelően kell időzíteni a lépéseket: előbb a kiadásokat kell csökkenteni, majd össze kell hangolni az adóreformot az államháztartás többi alrendszerének átalakításával, és csak ezt követően lehetséges az adóterhelés mérséklése. Ezzel ellentétes sorrend mellett az adóreform csak tovább rontana a gazdaság versenyképességén.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.