BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kitörési pontok a piaci versenyben

A minőség javításában látja a Magyar Posta esélyét piaci pozíciói megőrzésére a postai szolgáltatások 2009-es teljes liberalizációját követően Szabó Pál, a társaság vezérigazgatója. A vállalatnak stabil, jól kiépített piaci pozíciókkal, a pénzügyi és a logisztikai szolgáltatások bővítésével kell felkészülnie a változásra.
2005.02.23., szerda 00:00

Sok támadás érte a Magyar Posta Rt.-t a kistelepüléseken található hivatalok felszámolása, illetve ezeken a helyeken a mobil postai szolgáltatásra való átállásért. A Zempléni Településszövetség kezdeményezésére az Országgyűlés valószínűleg újratárgyalja a 600 fő alatti kistelepülések postai szolgáltatásaira vonatkozó törvényt. Mi teszi szükségessé az átállást?

Ezeken a kistelepüléseken lecsökkent a postai szolgáltatások iránti kereslet, indokolatlanná vált a hagyományos jelenlét. Egyébként a mobil posta programot a jelenleg érvényes törvényi szabályozás is legitimálja. Mind a Fidesz, mind a mostani kormány idején a jogalkotók szakmailag jól közelítették meg a kérdést, elfogadva, hogy a nemzetközi gyakorlatot követve át kell alakítani a szolgáltatás rendszerét. Külföldön ugyanaz a folyamat játszódik le, mint itthon. Mindenkinek be kell látnia, hogy szolgáltatni már nem úgy kell, mint 10-20 éve kellett, lehetett. Ehhez párosul az, hogy a Magyar Posta nem állami intézmény, hanem gazdálkodó szervezet. Olyan helyzetbe kell hozni, hogy szolgáltatásait a változó környezethez igazodva alakíthassa át, gyarapítsa ilyen módon is ezt a hatalmas állami vagyont.

Mennyi települést érint a mobil postai szolgáltatás?

Jelenleg 945 helységben biztosítunk ilyen jellegű postai szolgáltatást.

Van arra lehetőség, hogy az önkormányzatokkal együttműködve üzemeltessenek hivatalt, akár úgy, hogy a helyiek biztosítják a létesítményt vagy a munkaerőt, önök pedig a szakértelmet, egyéb infrastruktúrát?

Ez létező konstrukció, több mint ötven ilyen megállapodással. Az IHM által kiírt e-Magyarország pályázatokon a támogatás egyik szempontja az volt, hogy az önkormányzat a kistelepülésen átvegyen bizonyos, a posta részéről mobil szolgáltatásban ellátott felvételi tevékenységet. A kezdeti lelkesedést követően azonban már közel két tucat önkormányzat kihátrált ebből az együttműködésből. Ugyanis néhány hónap után azt tapasztalták, hogy a mobil posta is el tudja látni a fix hivatalok funkcióit, gyakorlatilag elviszi a háztartásokba egy kisvárosi posta összes szolgáltatását - többek között a nyugdíjat, a csekkbefizetést, a pénzfelvételt.

Mi történik, ha sikerrel jár ez a kezdeményezés, mire kötelezik a postát?

A parlamenti vitában, úgy gondolom, a racionális érvek győzedelmeskednek majd, mivel a szolgáltatással kapcsolatos kritikák inkább érzelmi indíttatásúak. Készen állunk arra - ha ez szükséges -, hogy az illetékes minisztériumnak az összes létező adatot bemutassuk álláspontunk alátámasztására. Emellett igyekszünk folyamatosan javítani, az egyes települések igényei szerint alakítani a mobil postai szolgáltatást. A mi érdekünk is, hogy ez jól működjön, mert az feltehetően nagyobb bevételt hoz. Nekünk pedig komoly felelősségünk van a gondunkra bízott hatalmas állami vagyon megőrzésében. Nem akarjuk, hogy más nagy állami vállalatok - Malév, Magyar Televízió - sorsára jusson a jelenleg nyereséges Magyar Posta.

Az európai uniós csatlakozást követően a 100 grammnál nehezebb, illetve a nemzetközi küldemények esetén megvalósult a piaci liberalizáció. Milyen hatással volt ez az önök forgalmára, voltak-e új belépők ebben a szegmensben?

A 100-350 gramm közötti tartományban a levélküldemény-forgalom nem igazán jelentős. Tehát nem igazán éri meg külső közreműködőnek megjelenni, hiszen gyakorlatilag az egész országot lefedő hálózattal kell rendelkeznie, és az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása hatalmas beruházást jelent.

A postai szolgáltatások liberalizációjában a következő lépés 2006-ban az 50-100 gramm közötti küldemények piacának felszabadítása lesz. Mi várható ettől?

Itt már nagyon oda kell figyelnünk, ha nem akarunk érzékeny veszteséget elszenvedni, hiszen ez a szegmens már a küldeményforgalom hét százalékát adja. Különösen az intézményi ügyfelek lehetnek vonzók a vetélytársainknak is, mert a levelekkel, a piaci információs, címzetlen és címzett nyomtatványokkal a levélküldemény-forgalom 90 százalékát ők adják, és csupán tíz százalékát a lakosság. Ráadásul nem tízmillió ügyféllel kell számolni, hanem néhány, könnyebben kiszolgálható feladóval, mint a pénzintézetek, biztosítók, kormányzati szervek, közüzemi szolgáltatók, amelyek évi 50-80 milliós levélküldemény-forgalmat bonyolító partnerek.

Ezen a területen tehát várható, hogy megjelennek a versenytársak?

Már jelen vannak. Különösen regionális szinten lehet éles a verseny, hiszen az új szolgáltatónak elegendő kisebb infrastruktúrát kiépítenie a belépéshez. Erre igazából csak egyetlen válasz van: a minőség javítása. Ha nem tudunk minőségben, megbízhatóságban olyan szolgáltatást nyújtani, amely egyszerűen értelmezhetetlenné teszi más szereplők bevonását, akkor úgyis megjelennek a vetélytársak. Éppen ezért 2005 legfontosabb feladata a minőség javítása, ha ez sikerül, csak akkor tudjuk megtartani pozícióinkat ebben a veszélyeztetett hét százalékban. A 2006-os további liberalizáció pedig olyan stratégia kialakítására késztet bennünket, amely egy sor ügyfélbarát intézkedést von maga után.

Kik lehetnek az új belépők a postai szolgáltatások hazai piacán?

A forgalom jelentős részét adó államigazgatási, intézményi, vállalati ügyfelek körében élénkülhet meg a verseny, ahol a kézbesítési terület jól meghatározható. Maguktól a számlatulajdonosoktól várok olyan magatartást, hogy saját maguk oldják meg a feladatot, megtakarítva ezzel mind a Magyar Posta mind más, újonnan belépő szolgáltatók jelentette költségeket. Másrészt a környező országok postáit emelném ki, amelyek egyelőre jobb minőséget nyújtanak, mint mi. Különösen a Dunántúl vagy a központi régió kínálja magát a külföldi versenytársaknak, hiszen Pozsonyban és Bécsben is vannak könynyen elérhető feldolgozóüzemek.

A teljes piaci liberalizációt, azaz 2009-et követő kemény piaci versenyben melyek a kitörési pontok a társaság számára?

Nehéz helyzetben lesz a posta, hiszen 2008. december 31-én még mi leszünk az egyetemes szolgáltató, a monopólium, azaz mindenkinek biztosítani kell a szolgáltatást. Ez borzasztó tehertételt jelent majd, ha január elsején nem egy stabil, jól kiépített piaci pozíciójú, hosszú távú szerződésekkel bíró gazdasági szereplőként vesszük fel a versenyt a riválisokkal. Ha a teljes piaci liberalizációt nem egy üzletileg megalapozott, erős posta várja, akkor folyamatos tőkeinjekcióra lesz szüksége az államtól, mert kiszorul a piacról olyan külföldi versenytársakkal szemben, amelyek a modernizációt képesek voltak végrehajtani. Ezért lehet veszélyes a zempléni kezdeményezés, mivel olyan javaslatot visz a parlament elé, amely 15 évvel ezelőtti viszonyokat tükröz, amikor a posta volt az egyetlen kapocs a külvilághoz.

Milyen ágazatokban vannak további lehetőségeik?

A posta hatalmas logisztikai rendszer, amely piaci termékként is felajánlható. Arra kell törekednünk, hogy akár a szállítási, akár a terítési ágon aktívabbá váljunk, hiszen az infrastruktúra adott, de átfutási időben, biztonságban, árban még javulni kell.

Lát esélyt a Magyar Posta külföldi megjelenésére?

Elvileg oda-vissza járható ez az út, de ha azt nézem, hol tart most az osztrák, a szlovák vagy a cseh posta, akkor azt mondom, ez egyirányú utca. Lehetetlen betörnünk arra a piacra, ahol természetes, hogy a küldemények 95 százaléka egy nap alatt eljut címzetthez, amíg Magyarországon jelenleg 85 százalék az előírás, és mi jelenleg csak 92 százalékot teljesítünk.

Egyes adatok szerint Németországban 10, Magyarországon 27 kézen megy át egy küldemény, amíg eljut a rendeltetési helyére. A lassan egy éve átadott, 9,5 milliárd forintos beruházással létrehozott Budaörsi Országos Logisztikai Központ változtatott a küldemények feldolgozásán, hatékonyabbá vált ez a tevékenység?

Én is azt hittem, felére csökken ez a szám, ha megnyitjuk a központot, ez azonban nem következett be. A budaörsi feldolgozósor elvileg alkalmas arra, hogy a levelek 80-90 százalékát gépi úton dolgozza fel. Megfeledkeztünk azonban arról, hogy a tájékoztató kampányok ellenére Magyarországon a címzési kultúra elmarad attól a szinttől, amelyet a technológia igényel. Gyakori, hogy olyan karakterek kerülnek a gép által ellenőrzött helyre, amelyek alkalmatlanná teszik a küldeményt a gépi feldolgozásra, így az átkerül kézi műveletekhez. Újra kellett tehát gondolnunk a küldeményfeldolgozási technológiát, fenntartva a manuális válogatás viszonylag magas részarányát. A hatékonyság javítása szempontjából ez nem jó, mivel azt mutatja, hogy a legköltségesebb élőmunka kiváltása megtorpant. Ez jelentkezik a cég jövedelmezőségében is, hosszabb távon pedig versenyhátrányt jelenthet.

A 2002-es komoly veszteséget követően 2003-ban már nyereséget termelt a posta. Milyen terveik vannak 2005-re?

A pénzügyi szolgáltatások, illetve a logisztikai termékek körében várhatók új szolgáltatások, és igyekszünk a levélüzletágon belül is egyre inkább ügyfélorientált, testreszabott megoldásokat kínálni. Az idei év fontos feladata lesz a hírlapüzletágban lévő alapvető költségfedezeti gondjaink rendbetétele. Tarthatatlan, hogy a nyereséges kiadók nem hajlandók elismerni a hírlapterjesztési költségeinket, ami miatt veszteséges ez az üzletág. A 2003-as megállapodás szerint 2-3 éves türelmi időt állapítottunk meg annak átgondolására, hogy a díjak fedezzék a terjesztés költségeit. Mivel eddig ebben nem történt jelentős áttörés, tárgyalásokat kezdünk a velünk kapcsolatban álló kiadókkal a 2006-tól - főleg a hétórás kézbesítési kötelezettségű lapok esetén - érvényes költségeinket fedezni képes díjazásról.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.