Közbeszerzési kerülő

Ha van törvényi feltétel - a látszatönállóság és az, hogy a cég döntő részben, 95 százalékban a tulajdonosnak dolgozzék -, akkor annak meg is lehet felelni. Az önkormányzatok tehát - a közbeszerzési törvényt módosító új javaslat szerint - dönthetnek majd úgy, hogy gazdasági társaságuk változatlanul piaci szereplőként versenyezzen más cégekkel a kitűzött munkáért. Határozhatnak azonban akként is, hogy pályáztatás nélkül bízzák vállalkozásukra a közfeladatot, amelynek ára van: a cégnek gyakorlatilag ki kell vonulnia az érdemi üzleti szférából.

Azt azonban nem tehetik, hogy társaságaikat mint aktív piaci szereplőket közbeszerzési eljárás mellőzésével szerződtessék, kizárva a versenyből más vállalkozásokat.

A tavalyi törvénymódosító javaslat éppen ezt engedte volna meg. Hiába érvelt ellene a kormány a hazai szabályokkal, a közösségi joggal, az esetleges európai bizottsági fellépéssel. A kormánypárti és ellenzéki képviselők meglepő egységben álltak ki a nagyvonalú kivételezést garantáló módosítás mellett.

Jót akartak az önkormányzatoknak. De az is igaz: a különböző pártállású honatyákat a helyi önkormányzatokhoz fűző, esetenként szövevényesnek látszó, ám többnyire nagyon egyértelmű kapcsolat okán - a remélt politikai haszonra is figyelemmel - nem lett volna szerencsés elutasítani a javaslatot. A törvénymódosítás azonban megállt az államfőnél.

A javaslattevők - belátván indítványuk hibáit - most új tervezettel éltek. Megszavazásához nemigen férhet kétség, hiszen kivételt ad ez is. Mindenesetre garanciákkal - így a szerződés teljesítésének rendszeres vizsgálatával -, elfogadható módon. Hacsak a parlamenti vitában nem puhulnak fel a biztosítékok, és mondjuk az a bizonyos 95 százalékos döntő hányad nem csökken hatvanra...