Verseny, buktatókkal
A "tisztességtelen" adóversenyt övező viták lecsendesedése után ismét érdekellentétbe kerültek az EU régi és új tagállamai - ezúttal a szolgáltatások liberalizálásának ügyében. Míg a szolgáltatások egységes piacának megteremtését célzó uniós direktívatervezet kapcsán a régi tagok némelyike - főleg Francia- és Németország - a hazainál jóval olcsóbb keleti szolgáltatók dömpingjétől fél, addig az újak számára az a piacszerzés lehetőségét rejti magában. A konfliktus az adóügyi viták hevességéhez képest ugyan kevésbé éles - részben, mert a kezdeményezés a bővítés előttről datálódik, részben pedig, mert a régi tagállamok sem egységesek -, a kérdés ugyanaz: veszélyezteti-e a gazdagabb EU-tagokat a szegényebb jövevények által támasztott verseny.
A válasz a szolgáltatások területén annak ellenére is nem, hogy ha valahol, az olcsó munkaerő éppen itt valóban versenyelőnyt jelenthetne. A magyar szolgáltatók szakmai szövetségei azonban szinte egybehangzóan állítják: a tőkehiány még a szolgáltatócégek számára is áthághatatlan akadályt jelent a nyugat-európai terjeszkedés előtt. A legtöbb szolgáltatási ágazatban a liberalizálás pusztán a magyarokéhoz hasonló gazdasági erővel rendelkező szereplőket felvonultató piacokon - Szlovákiában, illetve uniós felvételét követően Romániában - nyithat új utakat, a leginkább berzenkedő Francia- és Németországban biztosan nem. Sőt, pusztán a földrajzi távolság okán a magyar szolgáltatók többnyire még Lengyelországra sem tekintenek potenciális piacként.
Azt se felejtsük el, hogy a direktíva sem számolna fel minden akadályt a szolgáltatások szabad áramlása előtt. A tagállamok továbbra is speciális képzettség megszerzéséhez köthetnék bizonyos szolgáltatások nyújtását, és nem tűnnének el azok a hatósági listák sem, amelyek egyes esetekben tételesen sorolják fel a szolgáltatás nyújtására engedélyezetteket.
Mindezzel együtt persze egyértelmű magyar érdek a liberalizálás, melyet a kormányzati illetékesek ugyan felismertek, képviseletével azonban még adósak. Miközben a hasonló helyzetben lévő Cseh- és Lengyelország már a közös fellépésen dolgozik a tervezet felvizezésének megakadályozására, addig Magyarország hivatalos álláspontjára még várni kell.
