A "tisztességtelen" adóversenyt övező viták lecsendesedése után ismét érdekellentétbe kerültek az EU régi és új tagállamai - ezúttal a szolgáltatások liberalizálásának ügyében. Míg a szolgáltatások egységes piacának megteremtését célzó uniós direktívatervezet kapcsán a régi tagok némelyike - főleg Francia- és Németország - a hazainál jóval olcsóbb keleti szolgáltatók dömpingjétől fél, addig az újak számára az a piacszerzés lehetőségét rejti magában. A konfliktus az adóügyi viták hevességéhez képest ugyan kevésbé éles - részben, mert a kezdeményezés a bővítés előttről datálódik, részben pedig, mert a régi tagállamok sem egységesek -, a kérdés ugyanaz: veszélyezteti-e a gazdagabb EU-tagokat a szegényebb jövevények által támasztott verseny.
A válasz a szolgáltatások területén annak ellenére is nem, hogy ha valahol, az olcsó munkaerő éppen itt valóban versenyelőnyt jelenthetne. A magyar szolgáltatók szakmai szövetségei azonban szinte egybehangzóan állítják: a tőkehiány még a szolgáltatócégek számára is áthághatatlan akadályt jelent a nyugat-európai terjeszkedés előtt. A legtöbb szolgáltatási ágazatban a liberalizálás pusztán a magyarokéhoz hasonló gazdasági erővel rendelkező szereplőket felvonultató piacokon - Szlovákiában, illetve uniós felvételét követően Romániában - nyithat új utakat, a leginkább berzenkedő Francia- és Németországban biztosan nem. Sőt, pusztán a földrajzi távolság okán a magyar szolgáltatók többnyire még Lengyelországra sem tekintenek potenciális piacként.
Azt se felejtsük el, hogy a direktíva sem számolna fel minden akadályt a szolgáltatások szabad áramlása előtt. A tagállamok továbbra is speciális képzettség megszerzéséhez köthetnék bizonyos szolgáltatások nyújtását, és nem tűnnének el azok a hatósági listák sem, amelyek egyes esetekben tételesen sorolják fel a szolgáltatás nyújtására engedélyezetteket.
Mindezzel együtt persze egyértelmű magyar érdek a liberalizálás, melyet a kormányzati illetékesek ugyan felismertek, képviseletével azonban még adósak. Miközben a hasonló helyzetben lévő Cseh- és Lengyelország már a közös fellépésen dolgozik a tervezet felvizezésének megakadályozására, addig Magyarország hivatalos álláspontjára még várni kell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.