Keserű cukor

Édes életet vártak a magyar cukortermelők az uniós tagságtól. A versenyképességüket növelő közösségi támogatások azonban alig érkeztek meg bankszámlájukra, máris azzal kell szembesülniük: Brüsszel drasztikus lépésekkel készül átformálni az európai cukorágazatot.

A tervezett reformok alapján az intézményes árak a jelenleginek kevesebb mint kétharmadára csökkennének, ami hasonló áresést idézhet elő a piacon is. Az európai árak azonban még így is fényévekkel haladnák meg a világpiaci szintet, s ez nem változtatna azon a tényen: az EU mesterségesen tartja életben mezőgazdaságának egy ágazatát.

Igaz, a cukortermelők csupán igen kicsi, másfél milliárd eurós szeletet szakítanak ki az unió százmilliárd euró körüli éves költségvetésének negyven százalékát kitevő agrárszubvenciókból, esetük mégis példaértékű lehet nemcsak a többi ágazat, de egy racionálisabb uniós agrárrendszerért rimánkodó tagállamok, szakemberek számára is.

Ha a tízmilliós Magyarország agrártermelői még azért is az utcára vonulnak, hogy a korábbinál magasabb összegű támogatásuk nem érkezik meg időben, képzeljük el, mi történik, ha a 450 milliós EU-ban jönnek rá a gazdák: esetenként minimális kapavágás nélkül is megkapott támogatásuk radikálisan csökken. A termelők után először a nemzeti kormányok tagjai vehetnék útjukat a munkaügyi hivatalok felé.

Mindez az első pillanatban igen súlyos helyzetet idézne elő, ám belegondolni is szédítő, hogy ezzel súlyos euró-tízmilliárdok szabadulnának fel az EU büdzséjében. Ezeket az összegeket pedig arra lehetne költeni, amire szüksége van az uniónak: egy versenyképes gazdaság megteremtésére. Ám mielőtt beleélnénk magunkat: a 2013-ig tartó következő pénzügyi keret idején erre még esély sincs.