Reformok helyett

Németh Miklós köztünk van. Nemcsak az általa Antall Józsefnek átnyújtott ügynöklisták kerültek egy adatvédelmi nüanszokra nem túl érzékeny "szakértő" jóvoltából nyilvánosságra - némi kozmetikát követően -, hanem maga az egykori kormányfő is megszólalt. Ez alkalomból megtudtuk: nem emlékszik semmire. Akárhogy is, lehet, nem volt igazunk, amikor feltételeztük, hogy az ügynöksztori egykettőre lecseng, s helyét az adó- és egyéb reformok körüli polémiák veszik át az úgynevezett közbeszédben.

A háromperes történetekben a jelek szerint van tartalék bőséggel. Röhej. Gondoljunk bele: tizenöt évvel 1990 után azzal pepecselünk, kik spicliskedtek, miközben a kezdetek óta tisztában vagyunk azzal, kik rendelték meg és olvasták a jelentéseket.

Persze adókkal kapcsolatban is történik ez-az, mondjuk, permanensen tanácskozik az e tárgyban életre hívott reformbizottság, még többet az alája rendelt munkacsoportok. Erőfeszítéseik első gyümölcseit a múlt héten ismertethettük, s állapíthattuk meg: ötleteik túlnyomó része soha nem valósul meg.

Különben is úgy tűnik, ha szóba kerül, hogy gyökeresen át kellene alakítani fontos rendszereket, a kormányzat tüstént bizottságok tömkelegét hozza létre, amelyek dolgoznak egy sort, majd javaslatokat tesznek. Ezeket meg elfelejtik. De ne siessük el: hátha ezúttal másként lesz.

Itt van például az akadálymentesítőnek nevezett csomag, amelynek népszerűsítését már hetekkel korábban elkezdte a PM, ám a pakk még mindig nincs a parlament előtt. Állítólag azért, mert az érintett gazdasági szereplők kevésnek találták azt, ami benne van, ezért további konzultációkat küzdöttek ki. Ez pedig végső soron biztató. (GA)