Véget érhet a közgyógybuli

Kemény fába vágta fejszéjét a kabinet, amikor a három évtized alatt begyöpösödött, a megelőző kormányok által is rendszeresen bírált, ám mindenkor tabunak kezelt közgyógyellátási rendszer gyökeres átalakítását vette a fejébe. A megszerzett jogokról ugyanis nehéz lemondani.

Kérdés persze, hogy az országgyűlési választásokat megelőző esztendőben hozzányúlnak-e érdemben a sok száz ezer szavazatot veszélyeztető ingyenes gyógyszerosztás rendszeréhez - vagy tovább pattog a közgyógylabda.

A valódi rászorultságot preferáló ellátás bevezetésével mindenki egyetért. Ez érthető, hiszen a közgyógy címén kiváltott patikaszerek értéke meghaladja a 86 milliárd forintot.

Ám mégsem a mértékével, hanem igazságtalan felhasználásával van baj. Nem ritka ugyanis, hogy a "közgyógyosok" ingyenorvosságokkal megtömött szatyraiból nemcsak a családnak, de a szomszédoknak is jut, sőt az ingyen szerzett pirulák piaci értékesítéséről is hallani.

Jó buli. Nekik.

Ám a 600 ezer közgyógyellátott e gyakorlata - tisztelet a kivételnek - a hárommillió szegény országában végtelenül igazságtalan.

Úgy tűnik, az átalakítást szolgáló, kilónyi súlyú tanulmány készítői a rászorultsági szempontok mellett szakmai érvekkel is alátámasztják a változtatás szükségességét. Ugyanis amíg a jelenlegi szisztémában közgyógyigazolványra csupán 705 patikaszer kapható, az újban a leghatásosabb terápia érdekében a tb által támogatott valamennyi készítményből választhatnának a doktorok. Annak csupán a havi 12 ezer forintos keret szab majd határt. E fölött ugyanis - kivéve az orvosilag indokolt többletigényt - már saját zsebből kell fizetni.

A visszaélések megszüntetése sürgetően fontos. Ám ugyanilyen lényeges, hogy a változtatás során a rászorulók érdekei ne sérüljenek.