Magyarország helye a biotechnológiai forradalomban

A biotechnológia potenciálisan szinte felfoghatatlan mértékben tud hasznára lenni a világnak. Az orvosi kutatások területén az USA élelmiszer- és gyógyszerhivatala számos, a biotechnológia révén kifejlesztett gyógyszert hagyott jóvá, melyeket a rák, a cukorbetegség, a cisztás fibrózis, a hepatitis, a vérzékenység és a sclerosis multiplex diagnosztizálásában és gyógyításában használnak. A biotechnológia a preventív orvostudományt is szolgálja, amikor a tudósokat képessé teszi magasabb tápértékű élelmiszerek és állati takarmányok előállítására. Indiai kutatók olyan burgonyát állítottak elő, amelynek fehérjetartalma az aminosav-dúsítás eredményeképpen egyharmadával megnőtt. Svájci kutatók olyan rizsfajtát fejlesztettek ki, amely béta-karotint állít elő, az A-vitamin egyik forrását, amelynek hiánya világszerte mintegy 130 millió gyermeket érint. A fejlődő világban, ahol emberek százmilliói lényegében egy vagy két alapvető élelmiszeren élnek, a biotechnológia az élet vagy a halál közötti különbséget jelentheti.

A felmérések szerint a közvélemény általában üdvözli a biotechnológia felhasználását az orvostudomány területén, de bizonytalanabb és nyugtalanabb lesz, ha élelmiszerekről van szó. A terméseredmények és az élelmiszerek minőségének a javítása azonban nem új keletű dolog. A gazdák világszerte szó szerint évezredek óta kereszteznek állatokat és növényeket. A biotechnológia rendkívüli értéke abban rejlik, hogy tudományos alapot biztosít annak eldöntésére, mi válik be, és mi nem bizonyos éghajlaton, illetve bizonyos környezeti vagy egészségügyi kihívás megoldásában. A rendkívül precíz és gondosan tesztelt genetikai folyamatok felhasználásával a tudósok a betegségeknek, a kártevőknek és az aszálynak jobban ellenállóvá teszik a terményeket, a gazdák pedig több és jobb minőségű árut tudnak termelni, amelyek kevesebbe kerülnek a fogyasztóknak.

A korábbi mezőgazdasági és ipari forradalmakhoz hasonlóan most is vannak új kihívások. A biotechnológia esetében a fenntartások főleg az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre vonatkoznak. Ezért fejlesztett ki ellenőrző rendszereket az Egyesült Államok, az Európai Unió és a világ más kormányai. Tény, hogy a transzgenikus élelmiszerek biztonságára vonatkozó szabályok szigorúbbak, mint a hagyományos élelmiszerekre vonatkozók, és sokkal következetesebben tartatják be őket. Alighanem nincs még egy olyan fejlődő tudományág, amelyet olyan alapos és szigorú tesztelésnek vetnek alá, mint a biotechnológiát. A különböző hatóságok, mint például az Európai Unió kutatási főigazgatósága által végzett tesztek eredménye döntő mértékben azt mutatja, hogy a biotechnológiával előállított élelmiszerek biztonságosak és egészségesek. A kutatások azt is bizonyítják, hogy a genetikailag módosított vetőmagok használata jelentős környezeti előnyökkel is járt: például csökkentette a talajeróziót (nem kevesebb mint évi egymilliárd tonnával), valamint a kártevő- és gyomirtók, illetve a műtrágyák iránti igényt.

Tény az, hogy a biotechnoló-

giáé a jövő - ezt mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió felismerte, még akkor is, ha a szabályozás és mezőgazdasági politika területén eltérő módszereket alkalmaznak. Ezért kutatják mind a kormányok, mind a hosszú távon gondolkodó befektetők, hogy hogyan arathatnák le a biotechnológia gyümölcseit.

Szülővárosom, St. Louis az USA más városaihoz hasonlóan összehangolt erőfeszítéseket tesz a biotechnológiai befektetések vonzására. Sikerének kulcsa az üzleti és a kormányzati szféra, valamint az egyetemek között létrejött partnerség, amely vállalta és biztosítja, hogy St. Louis infrastruktúrát, magasan képzett munkaerőt és megfelelő ösztönzőket nyújt a biotechnológiai cégek számára. Jutalmuk az úttörő jelentőségű kutatások az élettudományok területén, hatalmas felfutás az energiatakarékos és környezettudatos ipari létesítmények építkezéseiben, valamint sok-sok jól fizető állás a technológiai kutatásokban dolgozó magasan kvalifikált munkaerő számára.

Magyarország büszkén tekinthet vissza a kiemelkedő eredmények hosszú sorára a tudomány területén - a gödöllői és szegedi központ pedig máris vezető szerepet játszik az élettudományok területén végzett kutatásban. A múlt hónapban a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara és a magyar kormány külföldi befektetéseket ösztönző irodája, az ITDH együttműködésében biotechnológia szekértőket hozott Magyarországra, akik befektetési lehetőségekről tárgyaltak. Pontosan ilyen akciók képviselik azt a partnerséget a kormány, az üzleti szektor és az egyetemi intézetek között, amelyre Magyarországnak szüksége lesz, hogy bekerülhessen az élcsapatba az életünk és közeljövőnk talán legfontosabb tudományos fejleményeit jelentő területen.