Szemléletbeli változás a turizmusban

A Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) megalakulásával a turisztika magas szinten jelenik meg a kormányzati szerkezetben, amelyet az ágazatban dolgozók már jó ideje sürgettek. Elnökként mit kíván elérni ebben az évben és a jelenlegi ciklus végéig?

Amikor elfogadtam a felkérést, minimum- és maximumfeladatokat tűztem ki a magam elé. Szeretném elérni, hogy a minimumprogram részeként a kormányzati ciklus végéig beinduljon a főváros számára létfontosságú, ötezer fős körülire tervezett kongresszusi központ építése. Az előkészületek megkezdődtek, és a kormány mellett működő gazdasági kabinet támogatja az elképzelésünket. A tervekről ma annyi tudható, hogy megvalósítására egy projekttársaság alakulna, amelyben az állam kisebbségi tulajdonos lenne. Az is bizonyos, hogy a létesítmény felépítésére nyílt pályázatot írunk ki, és a kormány vissza nem térítendő támogatással segíti majd a kivitelezést. Ugyanakkor a helyszín még nem tisztázott, mint ahogyan az sem, hogy mekkora legyen az állami támogatás összege. Bízom benne, hogy ezekről a feltételekről rövidesen döntés születik, és kiadhatjuk a pályázatot, amelynek elbírálása is megtörténhet még az idén.

Mely területen várható még előrelépés a közeljövőben?

Reményeink szerint beindul a műemlék gyógyfürdők felújítása. Ennek részeként hét fővárosi és hét vidéki fürdő újul meg, várhatóan 2006-2007-ben. Erre nincs uniós támogatás, ám ezt a célt - a kormányprogramnak megfelelően - a kabinet is fontosnak ítéli, így erre a kormány biztosítja a fedezetet a turisztikai célelőirányzatban. Ez is a magam elé állított minimumprogram része.

Ez sem kis léptékű feladat; ehhez képest mely célokat sorolt az önmagának felállított maximumprogramba, amellyel - gondolom - csak önmagának kell elszámolnia?

Ebben téved, hiszen az általam fontosnak tartott célok megegyeznek a szakma számára fontos célokkal, amelyeket a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (nts) tartalmaz, s amelyet az Országos Idegenforgalmi Bizottság ez év januárjában fogadott el. Ennek alapján készült el egy kormány-előterjesztés, amelyben a szükséges közigazgatási feladatokat foglaltuk össze, s amelyet - reményeim szerint - a kormány rövidesen megtárgyal.

Melyek a stratégia leglényegesebb pontjai?

Hosszú távú stratégiai cél az életminőség javítása a turizmus fejlesztése által. Így talán nagyon általánosnak tűnik, ám ez a megközelítés a turizmussal szembeni szemléletbeli változást tükrözi, amely nagyon fontos az ágazat számára. A prioritások többirányúak. Kiemelném a termékfejlesztést, amelynek célja az egészség, a nemzeti örökség és a kongresszusi vagy - a divatosabb szóhasználattal élve - hivatásturizmus fejlesztése. A korábban említett két nagy projekt előkészítése is már ezek jegyében zajlik. Ugyanakkor a stratégia fontos eleme a turisztikai régiók szerepének erősítése, ami - EU-ország lévén - szükséges irányváltás is egyben. Ez a cél már nem csak szavakban jelenik meg, hiszen a költségvetési törvény is tartalmazza, hogy a regionális területfejlesztési tanácsok kasszájából kétmilliárd forinttal a regionális idegenforgalmi bizottságok (rib) gazdálkodnak. Ebből a keretből a Balaton, valamint Budapest és közép-dunántúli régió 300-300 milliót, a másik hét turisztikai régió 200-200 millió forintot kapott, amelyet önállóan használnak fel.

A régiók turisztikai megerősödésében fontos szerepe lehet a regionális repülőterek fejlesztésének. Az elmúlt években ez meglehetősen lassan haladt előre. Várható-e változás ezen a téren?

A vidéki forgalom élénkülésével - főként az olcsó légitársaságok megjelenésével - kiemelten fontos a légikikötők fejlesztése. Ez főként a sármelléki és a debreceni repülőteret érinti, de más létesítmények korszerűsítésére is figyelünk. Nemrégiben írtuk alá a megállapodást az érintettekkel, miszerint a kormány 220 millió forintot ad a debreceni és 130 milliót a pécs-pogányi repülőtér további fejlesztéseinek támogatására.

A régiók között kiemelt helyen áll turizmus szempontjából a Balaton, ahol a forgalom tavaly a mélypontra zuhant. Milyen eszközökkel próbálnak ezen a helyzeten segíteni?

A kormány szándékai szerint elkészül az országos területfejlesztési koncepció, ennek lesz része a Balaton-program, amely egységes egésszé formálja majd a Balatonnal kapcsolatos terveket. Turisztikai szempontból fontos a kínálat megújítása, de ugyanerre van szükség a szolgáltatások terén is. A dokumentum elkésztése egyelőre csak terv, arról, hogy mikorra készül el, korai lenne nyilatkozni.

Mi a biztosítéka annak, hogy a hosszú távra - 2005-2013 - szóló, több kormányzati cikluson átívelő stratégiában rögzített célok megvalósulnak?

Egyértelmű biztosíték természetesen nincs. Ám z MTH, illetve a stratégia kidolgozásában részt vállalók mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt a munkát széles körben elfogadják mind a szakmában, mind a turizmussal foglalkozó politikusok körében. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság életre hívott egy stratégiai munkacsoportot, amely kidolgozta az anyagot, majd társadalmi vitára bocsátottuk, ez két hónapig tartott. Úgy vélem, hogy a munkafolyamatok, illetve a társadalmi vita során minden érintett elmondhatta véleményét, amelyeket figyelembe vettünk. A stratégia elfogadtatása lesz a feladata a most szerveződő, turizmusról szóló és május végére tervezett parlamenti nyílt napnak is. Akkor a turizmustörvény is szóba kerül majd, amelynek kidolgozása a mostani kormányzati ciklus végéig várható. Ha a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát szentesítettük, akkor második lépésben következik a régiók saját stratégiáinak és az azokhoz kapcsolódó konkrét programoknak a kidolgozása.

Ha már a régióknál tartunk, ön miként vélekedik a ribek és marketingszervezeteik felkészültségéről? Mennyire alkalmas ez a hálózat a megnövekedett feladatok ellátására?

Nem hiszem, hogy e téren bármilyen probléma lehet. A régiókban dolgozó szakemberek tudják a dolgukat, azt, hogy az adott térségben mire van szükség, mit és hogyan lehet itthon és külföldön "eladni".

Ha a társadalmi és politikai támogatottság és a megfelelő szakembergárda adott, akkor már "csak" pénz - sok pénz - kell a sikerhez.

A második Nemzeti fejlesztési terv 2005-2013 közötti időszakában összesen mintegy 1100 milliárd forintnyi fejlesztéssel számolunk. Az NTS-ben vázolt kalkulációk alapján ebből 235 milliárd forint EU-s támogatásra számíthatunk, amelyhez 80 milliárd forint hazai társfinanszírozás járul. A kormány ebben az időszakban 131 milliárdot tervez betenni a turisztikai célelőirányzatba, 66 milliárddal a régiók, míg 8 milliárddal a helyi önkormányzatok járulnak hozzá a fejlesztésekhez. Mindemellett 616 milliárd forint hazai és külföldi magántőkével is számolunk. Úgy vélem, van realitása az említett források megszerzésének, és akkor a 2007-2013-as időszakban várhatóan Magyarországra érkező 24,6 milliárd euró támogatásból a korábbinál nagyobb, 3,5 százalékos arányban részesülünk.

Külföldi és hazai szakmai berkekben is elfogadott az a tétel, hogy csak annak az országnak lehet fejlett, vendégeket vonzó turizmusa, ahol élénk a belföldi forgalom. Nálunk némi aránytalanság érezhető.

Így igaz, és ebben nem várható gyors változás. Hiszen a belföldi forgalom élénkülése nem csupán a turizmusban dolgozó szakembereken múlik, sokkal inkább függ a szélesebb tömegek jövedelmi viszonyaitól. Tény: a magyar lakosság jelentős része rendszeresen utazik külföldre nyaralni, és ez örvendetes a szakma egy részének, mi azonban jobban szeretnénk, ha mind többen fedeznék fel maguk és családjuk számára az egyre bővülő, gazdagodó itthoni kínálatot. A 2004-es adatok szerint a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált 18,4 millió vendégéjszaka 56 százalékát külföldiek vették igénybe, míg a szállodák 12,4 millió vendégéjszakájából ugyanez 64 százalék volt. A kívánatos arány éppen ennek a fordítottja lenne. Mindaz, amit ennek érdekében tenni tudunk, részben a turizmusmarketingen múlik. Ezt a feladatot az elmúlt években a Magyar Turizmus Rt. magas színvonalon végezte, de olyan eszköz is a rendelkezésünkre áll, mint az üdülési csekk, amelyből az idén már 57 ezer forint - adó- és járulékmentes - értékű adható. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy 50 százalékkal megnőtt a csekket vásárlók száma, így összességében 7,5 milliárd forintnyi talált gazdára. Igaz, ebből csak mintegy négymilliárd forint értékűt váltottak be, hogy miért, azt pontosan nem tudjuk. Az azonban biztos, a turisztikai szolgáltatók számára ez kiváló lehetőség, ezt az is mutatja, hogy a nemzetközileg is ismert és kedvelt hoteltársaságok is a beváltóhelyek sorába tartoznak.

A szakmában nagy felháborodást keltett az áfakulcs tervezett változása.

A hivatal elnökhelyettese részt vesz az adóreform-bizottság munkájában, így ott vagyunk a tűz közelében. Számunkra most az a legfontosabb, hogy az áfakulcs változása ne érintse hátrányosan a szakmát. A bizottságban egyetértés született arról, hogy az adóváltozások nem ronthatják a turisztikai versenyképességet. Ha az áfakulcsok egységesítése többletterhet jelent az ágazat számára, akkor ezt más adónemekben kompenzálja a parlament. Egyelőre megnyugtató visszajelzéseket kapunk. Abból is látszik, hogy eddigi munkánk eredményes volt, hogy Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának legutóbbi ülésén bejelentette: a Pénzügyminisztérium a szálláshely áfakulcsát a kedvezményes, ötszázalékos kulcs alá tervezi helyezni.