Úgy hírlik, nehezen állt kötélnek, amikor felmerült vezérigazgatói kinevezése. Miért gondolkodott azon, hogy eggyel feljebb lépjen?
Nagyon szerettem volna mérnöknek megmaradni. A második vonalban voltam 1997-től, de sajnos, ahogyan az ember megy előre, annál kevesebb lesz a munkájában a műszaki feladat, és annál több az egyéb tennivaló. Mostanság az időm kilencven százalékát pénzügyi, finanszírozási és más teendők töltik meg. Nehéz ezt összeegyeztetni a magánéletemmel: reggel hétkor elmegyek, és nyolc-kilenc előtt sosem érek haza.
Amikor január 1-jén átvette a Nemzeti Autópálya Rt.-t, néhány hónapot kért a beszélgetésre, hogy megmelegedjen a vezérigazgatói székben. Mostanra már van tapasztalata. Ezt várta, vagy csalódott?
Először kicsit féltem, mivel a szakma átpolitizálódott, hiszen ahol pénz van, ott a politika is megjelenik, de azt hiszem, ha most körülnézünk - az Állami Autópálya-kezelő Rt.-től a paksi atomerőműig sok példát lehetne mondani -, szerencsére mintha a szakmaiság kezdene visszatérni. Ez kellemes csalódás volt. A sztrádaépítésben az elmúlt 40 év alatt történt annyi, mint amennyi most, és jó érzés, hogy ott lehetek, ahol ilyen nagy a felfutás. Sajnálom viszont, hogy nem ismerek annyira minden áteresztést, minden csavart minden hídon, mint ahogyan ez kezdetben megadatott. Most örülök, ha havonta egyszer végig tudok menni egy-egy szakaszon.
Ön az 1999-ben alapított Nemzeti Autópálya Rt. negyedik vezérigazgatója, de az első, aki a sztrádás szakmából, méghozzá házon belülről érkezett. Miért választotta az útépítést?
Nem építőmérnöknek készültem, hanem statikusnak, de arra a szakra nem vettek fel. Amikor pedig már válthattam volna, már nem akartam - szerencsére. Pedig akkoriban még nem lehetett tudni, hogy ez jól menő szakma lesz, ha jól csináljuk. Az egyetemen Uvaterv-ösztöndíjasként végeztem, utána ott dolgoztam tervezőként, és többek között részt vettem az M3-as autópálya és az M0-s autóút terveinek készítésében. 1987-től lettem beruházó, azóta vagyok "autópályás", különböző cégnevek, zászlók és csákók alatt veszek részt az állami sztrádák építésében. Az autópálya-igazgatóságot az ÉKM Autópálya Rt. követte, ahol felejthetetlen négy évet töltöttem osztályvezetőként, majd fejlesztési igazgatóként. Ott megadatott az a csoda, hogy mindent mi találhattunk ki. Állítom: ma is azoknak az éveknek a szellemiségéből és emberanyagából élünk. Az első autópályás sikerünk az volt, amikor az M3-as akkor épült szakaszát finanszírozó EIB és KfW vezetői azt mondták, hogy azt az autópályát a világon bárhol forgalomba lehetne állítani.
Mióta dolgozik a Nemzeti Autópálya Rt.-nél?
A megalakulását követően, 1999-ben kerültem a részvénytársasághoz - amelybe korábbi cégem beolvadt - fejlesztési vezérigazgató-helyettesnek, 2002-től pedig általános vezérigazgató-helyettesként dolgoztam.
A kormány döntése értelmében az NA Rt. az épülő szakaszokat átadja az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nek. Nem tart attól, hogy nem marad feladata az ön által irányított társaságnak?
Lényegi változás nem következik be, az átadásra a költségvetési hiányt nem növelő új finanszírozási konstrukció miatt van szükség, így feladatunk bőven marad. Egyrészt, az ÁAK-csomagba kerülő 14 épülő szakasz munkáinak bonyolítása viszontmegbízással nálunk marad. Másrészt, továbbra is mi végezzük az új szakaszok előkészítését, a tanulmánytervek készítésétől a területszerzésen és tervezéseken át addig, amíg a beruházást építési engedély birtokában versenyeztetni lehet. Mivel az Európai Unió az uniós forrásból finanszírozandó sztrádaprojekteknél a Nemzeti Autópálya Rt.-t minősítette fogadóhellyé, ezekkel is a társaságunk foglalkozik. Gőzerővel dolgozunk azon, hogy amikor 2007-ben a kohéziós alap pénzei megnyílnak, rajtunk ne múljon, hogy a támogatásokat megkaphassuk. Az EU-s társfinanszírozás minden konstrukciónál jobb, hiszen a beruházás 85 százalékát ajándékba kapjuk.
Eddig mire és mennyit kaptak a kohéziós alapból?
Az M0-s keleti szektorának építéséhez 70 milliárd forintot vehet igénybe Magyarország, ez a költségek 85 százalékát fedezi.
Mely szakaszokhoz remélnek uniós támogatást 2007-től?
Biztosnak látszik az M43-as Szeged-Makó, illetve az országhatárig épülő szakasza. Nagyon sok függ attól, hogyan haladunk az előkészítésekkel. Legalább egy letisztult nyomvonalra van szükség, hogy "eladható" legyen egy-egy beruházás a támogatáshoz.
Mennyi időt vesz igénybe egy-egy projekt előkészítése?
Szakkönyvek szerint egy normál autópálya-szakaszt két nyári szezon, azaz két év alatt meg lehet építeni, de körülbelül háromszor annyi ideig tart az előkészítése. Ez azonban környezetvédelmi és lakossági érzékenységtől függően nyolc-tíz évig is elhúzódhat. Franciaországban van olyan terület, ahol a hatóságok húsz éve küzdenek a papírokért. Ez a demokrácia velejárója.
Tartható a 2006-ig szóló sztrádaprogram?
A sztrádaprogram rendkívül ambiciózus ütemterv, megvalósulásához mindent párhuzamosan kell csinálni, a hatéves munkát 2-3 év alatt kell végigjárni. Ez kreatív hozzáállást, a korábbiaknál nagyobb együttműködést igényel minden résztvevőtől. A tervkészíttetések, a területvásárlások, az egyéb előkészítő munkálatok, az engedélyeztetések párhuzamosan futnak. Az építéseknél sem adtunk hosszú időt a kivitelezőknek. Azt a legnehezebb elfogadtatni, hogy ez nem egy gyár, ahol ha esik, ha fúj, a szalag végén ugyanannyi a kész termék. Az idei év időjárása sem kedvezett nekünk, sokáig esett a hó, majd az eső és a talaj felázott. Ennek ellenére az északi Duna-hídon kívül minden időben megépül. Az sem rajtunk múlott, hanem a környezetvédelmi engedélyeken.
Bíztak abban, hogy megvalósul a program?
Bennünk is voltak kétségek. Azt hiszem, csak a szándékot lehet számon kérni, hiszen annyi külső hatás befolyásolja az autópálya elkészültét. A tervek megvalósulását nem lehet egyetlen résztvevőn leverni, egy engedélyezési procedúra, vagy esős időszak bármikor közbeszólhat. Persze mindent be lehet hozni, de minden pénzbe kerül. Örülök, hogy a kezdünk leállni a számháborúval, és minden érdekelt józan alapokra kezdi helyezni a sztrádaépítést.
Amikor a szoros határidőket a sztrádatörvénybe foglalták, igénybe vették a társaság szakembereinek tudását, tapasztalatát?
Nem igazán, de ez máskor sincs másként.
Az idén hány kilométer gyorsforgalmi utat adnak át?
Ebben az évben 95 kilométert. A 2002-es átadásokkal együtt 2005 végéig kereken ötszáz kilométer autópályával bővül a hálózat. Soha ennyi sztráda nem épült egyszerre Magyarországon, mint most, 18 szakaszon dolgoznak az építők. Emellett több projekt - egyebek között a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasz, az M6-os folytatása a határig, az M0-s déli bővítése, a gödöllői átkötés - startja vár engedélyre.
Az idei munkák fedezete biztosított?
Igen, a 2005-ös költségvetésből 39,6 milliárd forintot használhatunk fel fejlesztésekre és 13,5 milliárdot előkészítésekre. Az előbbit a már épülő M0-sra és elkerülő utakra fordítjuk. A Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től a közelmúltban felvett 158 milliárd forint fedezi az őszig a kiadásokat. A továbbiakat az Állami Autópálya-kezelő Rt. tervezett kötvénykibocsátásából fedezik.
Azt mondják a bankok (például az EIB), hogy a magyarországi autópályákon nincs elég forgalom, ezért nem éri meg beszállniuk...
Ez alapvetően szakmai kérdés. A tervek szerint a minisztériummal közös finanszírozásban készül egy forgalmi modell, amelyre nagy szükség van, főleg a mostani koncessziós időszakban. A magyar "forgalmászokat" nagyon megnyúzták a korábbi koncessziós társaságok, mert a forgalom elmaradt a várttól. Ezért viszszafogottak, pedig az M1-esnél a világkiállítás elmaradása, az M5-ösnél pedig a délszláv válság okozta az eltérést. Ugyanakkor az M0-s forgalma az 1994-es átadáskor már a 2000. évi tervezettet is meghaladta. Megpróbáljuk a forgalmászokat a mély pesszimizmusból kihozni, és reálisabb képet kialakítani.
Nemcsak a készülő sztrádák hossza állandó vita tárgya, hanem a költsége is. Mennyibe kerül egyetlen kilométer?
Nem szabad mechanikusan számolni. Az újabb projektek egyre bonyolultabbak, több a járulékos beruházás, amely nem az autópálya-építésről szól. Például az M6-os metallochémiás részében benne van 22 kilométer önkormányzati út és a közműhálózat kiváltása is. Két sztráda építése sem hasonlítható soha össze, mások a körülmények - a talajmechanikától a domborzatig -, mások a műszaki megoldások, a finanszírozás és a szerződéses feltételek. Különös tekintettel arra, hogy az utóbbi időben megszigorodtak a banki garanciális feltételek. Mindezeket figyelembe véve az utóbbi években épülteknél megpróbáltuk "letisztítani" a főpályára vonatkozó adatokat, levettük a csomópontokat, a pihenőhelyeket és más járulékos beruházást. Kiderült: nagy szórást nem lehet találni, 1-2 milliárd forintba kerül egyetlen kilométer autópálya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.