Vagdalkozás az ehóval
Csak remélhetjük, hogy az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztése a minap ismertetett formában nem valósul meg. Az ugyanis igencsak visszás helyzeteket teremtene. Néhány szarvashibát, úgy tűnik, a kormány egyetlen éjszaka alatt is észlelt, így az ingatlan-adásvétel mellett a - más intézkedésekkel éppen élénkíteni kívánt - tőkepiacot is kivonta a többletsarc alól. Ez azonban korántsem jelenti minden hiba orvoslását.
Bár a vagyontárgyak eladásánál csak a nyereség volna adóköteles, ennek számításával komoly gondok vannak.
A sok évig használt tárgyak értékét az utóbbi évtized jókora inflációja nominálisan többszörösére duzzasztotta tényleges vagyongyarapodás nélkül, adóalapot képezve. Az alighanem a legnagyobb ügyletszámot jelentő gépkocsiknál viszont az éves avulás ennél többnyire magasabb, így az bevételt nem, csak többletpapírmunkát hoz. Az sem világos ugyanakkor, miért lenne jövedelem, ha régi vagyontárgya árán valaki ingatlant vagy számítógépet vásárol.
A lakásbérbeadás 4 százalékos pluszterhe sem éppen konzekvens lépés. Ez ugyanis éppen ellentétes a bérlakásprogram azon céljával, hogy minél több üres lakásba fogadjanak bérlőt a tulajdonosok. Néhány piaci trend így máris megjósolható. A jócskán megnövekvő adminisztráció ellenőrzésére újabb bürokratahadra lesz szükség, miközben minden értékpapírt (s így osztalékot, kamatot) evás cégek fognak birtokolni. A csomag a feketegazdaságot élénkíti: a legálisan lakást kiadók rosszul járnak, s még kevesebben fognak beszámolni vagyontárgyaik eladásáról.
Nagy kérdés, hányan lehetnek, akik bérük alapján még nem fizetik meg a maximális hozzájárulást, de tetemes olyan tőkejövedelemre tesznek szert, amelyet nem tudnak elrejteni az új rendszer elől. A kormány szerint legalább tízezren. Meglátjuk.
