Buzgalom

Észrevétlenül nálunk is hatályba lép hétfőn a dohánytermékek hirdetését korlátozó uniós direktíva. Fennakadások nélkül vettük az újabb akadályt az integrációban - mondhatjuk, s emlékezhetünk tavaly május 1-jére. Pontosabban arra, hogy semmi emlékezetes nem történt azon a szép napon.

Nem is történhetett, hiszen a sok esetben kemény áldozatokat követelő vagy egyes ágazatokat kemény próba elé állító jogharmonizációs intézkedések korábban ismertté váltak, többnyire hatályba is léptek. A magyar törvényalkotók buzgalma persze hullámzó - a médiatörvény korrekciójának halogatása például brüsszeli idegeket is borzolt. A dohánytermékek hirdetésének tilalmáról szóló direktívát azonban gyorsan, még 2001-ben sikerült átvenni, meg sem várva azt a dohánycégek számára felemelő, 2002. decemberi pillanatot, amikor az Európai Bíróság törvénytelennek ítélte a szabályozást.

A túlbuzgóság természetesen dicsérendő, ha ilyen egészségkárosító termék népszerűsítését nehezíti, ám pozitív hatása erősen kétségbe vonható. Az Európai Bizottság is hétszázalékos fogyasztáscsökkenést remél, s bár ez a magyarországi törvénymódosítás óta tagadhatatlanul nagyobb volt, a vasszigor és a visszaesés között közvetlen öszszefüggést találni példátlan fokú naivitást feltételez.

Az uniós döntéshozatalt persze nagymértékben könnyíti az a sajátosság, hogy - tagországai sajátosságait is tiszteletben tartva - az irányelvekben csupán minimális szabályokat fektet le, bizonyos fokú játékteret hagyva a nemzeti törvényhozásoknak a keményebb fellépésre. Ez ebben az esetben is indokolt, ám a rendszer elgondolkodtató, ha olyan, látszólag szélesre tárt, valójában azonban nagyon is szűk kiskapura ad lehetőséget, mint a rendeletből a reklámtörvény módosításává avanzsált passzusra, amely kitapossa az utat a dohányhirdetések tilalmát tévénézők milliói előtt megsértő verseny előtt.

A Forma-1 törvény felett állását szentesítő mondatok önmagukban is gyöngyszemek, s az Európai Bizottság elégedetten dörzsölheti a tenyerét: Magyarország nemcsak fenntartások nélkül tartott meg egy érvényét vesztett, utódjánál jóval szigorúbb szabályozást, de a lobbiérdekek megjelenését elfedni hivatott jogi nyelvezetet is remekül sajátítja el.