Csodák pedig nincsenek

Szójátékkal élve: csodálatos és mégis csoda nélküli az, amit a magyar külkereskedelem produkált az idén az első öt hónapban. A bázis- és az árfolyammozgás-hatásokat, az energiahordozók áremelkedésének folyományait leszámítva is imponáló a forgalom dinamikája; külön öröm az export növekedési üteme (kiváltképpen, hogy az elmúlt év alatt immár sokadszor meghaladja az importét); megfelelő az áruszerkezet alakulása; általában véve is jók a trendek; nem szólva az egyenleg nem várt kedvező alakulásáról. Ezek alapján akár kiálthatnánk is csodát - ám minden egyes összetevőre, részadatra megvan a racionális magyarázat.

Nincs másról szó, mint hogy Magyarország világgazdasági integrációja egyre mélyül. Ráadásul ez a fejlődésnek már egy magasabb szintjén megy végbe. Ennek számos mozzanata, hogy azt mondjuk, bizonyítéka fellelhető az adatokban is.

A forgalom bővülése mögött ugyanis főként az húzódik meg, hogy a Magyarországon megtelepedett külföldi cégek (amelyek a forgalom zömét bonyolítják) olyan termékek gyártását hozták ide, amelyek részegységigénye nagy, s amelyeket magasabb hozzáadott értéket képviselő árucikk formájában a külpiacokon értékesítenek. Ez lehet a magyarázata például annak, hogy egy sor partnerországgal - mint Japán vagy Korea - jelentős a magyar külkereskedelmi mérleghiány. Másik példaként említhető az export felfutása egy-egy országba - ezúttal az a Finnország a legkirívóbb ebből a szempontból, amelynek több cége is kapacitásbővítést hajtott végre az utóbbi időben Magyarországon. Nem véletlen, hogy az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem jelentős egyenlegromlását kiegyenlítette az Európai Unióval bonyolított forgalomban elért komoly mérlegjavulás.

Az integráció jele az első megközelítésre drámainak tűnő passzívum is a kínai forgalomban. Ez ugyanis azt is mutatja, hogy Kína számára Magyarország valóban egyfajta regionális hídfőállást, elosztó központot jelent - igaz, közben meg kell küzdenünk a kínai exportoffenzíva hatásaival.

Az integráció mélyülése nem mehet végbe a magyarok erősödő külföldi jelenléte nélkül. Ez a folyamat is tetten érhető a külkereskedelmi eredményekben: látványos az exportfelfutás azokban az országokban - Románia, Horvátország -, ahol jelentős a magyar tőkejelenlét.