Egyszer kint, egyszer bent

A jövedéki adó csökkentését a közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozások versenyképességének javítását segítő intézkedésekről hónapok óta tárgyaló négy szakmai érdekképviselet kezdettől sarkalatos pontként kezelte. Folyamatosan ragaszkodtak ahhoz, hogy mérsékeljék az adót az uniós minimumszintre, literenként 75 forintra a jelenlegi 85 helyett. Számításokkal bizonygatták, hogy a költségvetés bevételei ezáltal nem csökkennének, hanem nőnének, hiszen nem a környező országokban tankolnának a kamionok, hanem itthon.

A kormány képviselői kezdetben a tárgyalásokon sem zárkóztak el ettől, sőt a pénzügyi tárca sem vélte kivitelezhetetlennek az ötletet. Amikor pedig a fuvarozók a döcögő egyeztetések miatt az érdekérvényesítés egyéb eszközeinek alkalmazását is felvetették, és demonstrációs bizottság alakult, a jövedéki adó csökkentése bekerült a kormány csomagjába is.

Ezek után derült égből villámcsapásként érte az érdekképviseleteket a fordulat: az elképzelés néhány más javaslattal egyetemben a megállapodástervezetből egyszer csak mindenestül eltűnt. Még jobban meglepte őket az indok: tudniillik az, hogy "az EU-szabályozás a gátja a csökkentésnek". A fuvarozók hiába cáfolták ezt, és hivatkoztak újra meg újra az uniós minimumszintre. Miután azonban a viszszalépést jelentő legújabb tervezetet elfogadhatatlannak nevezték, és ismét keményebb fellépést "ígértek", a kormány megint visszaemelte a négy legfontosabb fuvarozói kérdést.

A csiki-csuki után született legújabb verzió szerint a jövedéki adó jövő évi csökkentésének ügye a 2006-os költségvetés által kijelölt mozgástérben értelmezhető, így a kérdést a büdzsé ismeretében lehet majd áttekinteni.

A fuvarozók csak csodálkoznak és kérdeznek megint. Ezt: egy elfogadott költségvetést ki fog módosítani?