Gyorsul a gazdaság

Alapvetően kedvező folyamatokról számoltak be a múlt héten megjelent makroadatok, amelyekkel kikerekedett az első fél év, és nagyjából látni lehet a tendenciákat. A második negyedévben a magyar gazdaság összteljesítménye 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az Ecostat korlátozott információkon alapuló gyorsbecslésének megbízhatósági szintjét figyelembe véve a növekedés nagy valószínűséggel 3,8-4,2 százalék között lehetett. A mutató élénkülést jelez, hiszen az első negyedévben 3,5 százalékos volt a gazdasági növekedés. A bővülés üteme nagyobb az előzetes piaci várakozásoknál is, amelyek konszenzusa szintén 3,5 százalék körül volt.

Júniusban 4,5 százalékkal voltak magasabbak a reálkeresetek, mint egy évvel korábban. A növekedés összhangban áll a gazdaság teherbíró képességével: alacsonyabb, mint a 2002-2003-as irreális, a külső egyensúlyt alaposan rontó dinamika, de magasabb, mint az ezt korrigáló tavalyi stagnálás közeli helyzet. Megtorpant a létszámcsökkenés az államigazgatási szektorban, így továbbra is mintegy húszezerrel dolgoznak többen itt, mint az ezredforduló környékén.

Bár a büdzsé júliusban többlettel zárt, az összképen ez sem tudott változtatni. Augusztusban százmilliárd, szeptemberben 53 milliárd forintos költségvetési hiányra számít a Pénzügyminisztérium, ezzel a júliusi többlet ellenére az év eleje óta felhalmozott deficit már nyár végére eléri az egész évre tervezettet, az első három negyedévben pedig mintegy 6,5 százalékos lesz a túllépés mértéke.

A pénzügyi tárca ennek ellenére tarthatónak tartja az év végi hiánytervet. A PM elsősorban a decemberre várt százmilliárd forintos szufficitben bízik. Érdekes módon ebben a piac is reménykedik, de csupán azért, mert a múltbeli tapasztalatok alapján elhiszi: tud annyit trükközni a minisztérium az amúgy is teljesen áttekinthetetlenné vált államháztartási kimutatásokban, hogy januárban egy kedvező pénzforgalmi adatot tudjon kimutatni - aztán tavaszra már elő lehet állni egy magas eredményszemléletű mutatóval. (MI)