Lakásépítési csúcs

Igencsak eseménydúsra sikeredett a múlt hét a makrogazdaságról megjelent adatokat illetően. A hírek elejére kívánkozik az első öt hónapi külkereskedelmi folyamatokról szóló részletes statisztika, amelyben számos érdekes momentum fedezhető fel. Jelentősen javult, közel felére csökkent a kereskedelmi mérleg passzívuma az előző év hasonló időszakához képest: a májusig felhalmozódott hiány 1,065 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 2,033 milliárdos, illetve az előzetesen közölt 1,081 milliárdos deficittel. Ez az export 12, míg az import mindösszesen 5,7 százalékos bővülése mellett következett be. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy bázishatás is érvényesült, hiszen az uniós csatlakozás előtt nagy beszerzéseket hajtottak végre a magyarországi vállalkozások, amelyek ugyanakkor - különösen tavaly áprilisban - visszafogták exportjukat.

Lassan eléri csúcspontját a lakáspiaci konjunktúra - ezt jelzi a második negyedévre vonatkozó építési és használatbavételi engedélyek száma. Tizenöt éves rekordszintet mutat az utóbbi egy évben épített lakások száma - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A múlt év második felében és az idei első hat hónapban ugyanis lapunk számításai szerint több mint 45 ezer használatbavételi engedélyt adott ki a hatóság, azaz 2005 második negyedévében is kitartott a lakásépítés lendülete. Az építési engedélyek száma azonban arra enged következtetni, a lakásépítési csúcs a közeljövőben nem dől meg, sőt némi visszaesésre számíthatunk. Az új építési engedélyek száma ugyanis tavaly július óta csökken, a mérséklődés pedig általában másfél év késéssel jelentkezik az átadott lakások számában. Nem kell azonban tartani a lakáspiac összeomlásától, hiszen a kiadott engedélyek száma ezzel együtt is magas.

A drága energia miatt az ipari termelői áraknál továbbra sem figyelhető meg a fogyasztói árakat jellemző erős dezinflációs folyamat. Ezt jelzi, hogy júniusban a belföldi értékesítések körében az első öt hónapban mérthez alig változó, 9 százalékos árindexet regisztráltak. (BR)