Mégis, kinek az érdeke?
Nyilvános és mégis titkolni vágyott - ez az ellentmondásosnak tűnő megállapítás azokra a kormányzati és helyi önkormányzati támogatásokból összeálló csomagokra vonatkozik, amelyeket a befektetők által Magyarországon végrehajtandó kiemelt beruházásokhoz kínál az állam. A laikus és a szakember is tud, tudhat az ilyen befektetésösztönző eszközök használatáról, hiszen ez teljesen legális, minden elemében megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, sőt az Európai Unió vegykonyháiban apró részletekig kidolgozott szabálygyűjtemény vonatkozik odaítélésükre. Tulajdonképpen dehaza sincs benne semmi titok, a hatályos szabályok szerint ugyanis az ilyen komplex támogatáscsomagról szóló szerződés aláírását követő hatvanadik napon azt a szaktárca (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) közlönyében nyilvánosságra kell hozni. Még az odaítélés metódusában sincs semmi mutyizás: az EU-konform szabályok, de maga az eljárás és annak menete is ott olvasható például a GKM honlapján. A nemzetközi színtéren is ismertek ezek a szerződések, amelyeket a Pénzügyminisztérium keretében működő támogatásokat vizsgáló iroda folyamatosan nyomon követ, s amelyeket be kell mutatni Brüsszelnek.
Mégis: ugyan nyilvános, de mégis titkolni vágyott az egyes konkrét tranzakciókhoz nyújtott támogatás mértéke, intenzitása és annak összetétele. Mind a szaktárca, mind a támogatás odaítélésében szerepet játszó csapat, mind maguk a befektetők sem szívesen teszik közzé a nagy nyilvánosság számára a konkrétumokat. Ezeket azonban közzé kell tenni, nem úgy, mint a kormányfelhatalmazásban foglaltakat.
Menet közben ugyanis sok minden megváltozik. Meglehet, viszonylag kevesen tudják, de ennek a befektetésösztönző támogatásnak az odaítélése sokszereplős, bonyolult és elhúzódó folyamat. A kormány - a szaktárca szakemberei által készített alapos hatás- és megtérülési vizsgálat, elemzés birtokában - felhatalmazást ad a GKM-nek arra, hogy egy "tól-ig" kereten belüli támogatásról alkudjon ki megállapodást az érintett befektetővel. Valóban az "alkudjon ki" fejezi ki a legjobban a folyamatot, amelynek célja megtalálni azt a támogatásintenzitási mértéket, amely még megfelel a befektetőnek, ám amely a lehető legkisebb terhet rója a magyar államra. Pontosabban az országra, azaz mindannyiunkra, hiszen ezeknek a kedvezményeknek, támogatásoknak a forrása a központi, valamint a helyi önkormányzati költségvetés. Ez az adat - azaz a felhatalmazásban rögzített maximum - valóban nem nyilvános, hiszen csak annyit jelez, hogy hol az a pont, ameddig elmehet a magyar tárgyaló fél, és nem azt, hogy végül konkrétan mit kap a befektető. Ezért is vert fel akkora port, amikor laptársunk erre vonatkozó konkrét példákat hozott nyilvánosságra.
Információink szerint az adatok nyilvánosságra kerülésének reggelén - nem feltétlenül meglepetésre - akadt olyan befektető, aki felháborodottan, de legalábbis kíváncsian reklamálta, hogy ő miért csak annyit kapott, amikor más, a nemzetközi színtéren is versenytársa, többet. Ezt már önmagában is nehéz kimagyarázni, ám azt szinte biztosan meg lehet jósolni, hogy a még szerződéskötés előtt álló befektetők számára innentől kezdve viszonyítási alapként szolgálnak (jó esetben szolgálhatnak) a nyilvánosságra került adatok. Azaz a jövőben vélhetően nehezebb lesz alacsonyabb értékű támogatási csomagokat kialkudniuk az erre felhatalmazott szakembereknek.
Ez pedig csakis és kizárólag az amúgy is nyeregben lévő befektetők érdekét szolgálja.
A támogatásnak erre a fajtájára továbbra is igen jelentős szükség van. Magyarországnak létérdeke, hogy jöjjenek az újabb és újabb befektetések, amelyek - közvetett és közvetlen módon egyaránt - komoly szerepet játszanak a gazdaság modernizációjában, fejlődésében, átstrukturálódásában. Már-már közhelyszerű, de attól még tény, hogy a küzdelem óriási a külföldi befektetések minden egyes centjéért. Ugyanakkor az ország létérdeke, hogy minél "olcsóbban" lehessen ezeket a befektetéseket elhappolni régióbeli és egyéb versenytársaink orra elől. Ezt tekintetbe véve jónak minősíthető eredmény, hogy ma a kifizetett átlagos támogatás kisebb, mint egy éve volt. Kérdés azonban, hogy a fenti adatok nyilvánosságra kerülése után fenntartható marad-e a lefelé menő trend.
