Minőség nélkül nincs turizmus

Csillagos ötös. Ezzel is illethetnénk a legmagasabb kategóriájú, ötcsillagos hotelek első féléves eredményét. A külföldi és hazai vendégéjszakák esetében a legnagyobb mértékű növekedést produkálták az említett szállodák, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy hat év után a legjobb első fél évet zárta a magyar turizmus. A helyzet azonban nem ennyire örömteli, mert miközben az angolok, az írek, lengyelek jelenléte növekszik, és jönnek a japánok is, addig a még mindig a messze legnagyobb piacot jelentő Németországból tovább csökken az idelátogatók száma.

Pedig arra sem lehet panaszkodni, hogy az olcsó jegyeket kínáló fapadosokkal érkezők keveset költenének. A külföldiek nem a szebb időket megélt hazai kempingekben és üdülőházakban akarnak megszállni. Ez, állapotukat tekintve nem is csoda. Határainktól nyugatra már szinte feszített víztükör nélküli medencés kempinget is nehéz találni, míg itthon sokszor minimális felszereltség sincs.

A KSH számai azt mutatják, hogy a nemzetközi forgalomból származó szállásdíjbevételek közel 7 százalékkal emelkedtek. Azaz úgy tűnik, a fapadosokkal megspórolt pénzt itt-tartózkodásuk komfortosabbá varázslására kívánják fordítani a turisták, és nem riadnak vissza a három-, négy- és ötcsillagos szállodák igénybevételétől, miközben a gyógy- és wellnesshotelek a legnépszerűbbek körükben. Ez kellemes hír, hiszen legnagyobb régiós riválisunknál, Prágában éppen arra panaszkodnak, hogy mind többen érkeznek az angol és német "munkásosztályból", akik főleg olcsó sörre és még olcsóbb ukrán hölgyekre költenek.

A verseny éleződik. A közép- és kelet-európai régió turisztikai szolgáltatásai iránt egyre nagyobb a kereslet. Az iparágban dolgozó hazai vállalkozások ezért csak minőségi szolgáltatásokkal tudják felvenni a versenyt riválisaikkal. Már most érezhető, hogy hatalmas potenciál rejlik többek között a horvát és bolgár tengerparti üdülőhelyekben, valamint Krakkóban, amelyek egyre több turistát szippantanak el Prága és Budapest elől.

Horvátországban a tengerparti üdülőhelyek gyors megközelítéséhez nélkülözhetetlen sztrádaépítés ügyében nem a politikai szempontokat érvényesítették, hanem az idegenforgalomból származó bevételeket számolgatták. Bölcsen tették: ebben a szezonban, amikor egészen Splitig lehet sztrádán eljutni, több mint egymillió turista érkezett Horvátországba, s ez 20 százalékkal több, mint tavaly.

Sajnálatos, hogy a hazai régiók közt az egykor népszerű magyar tenger csillogó neve megfakult. A főváros dominanciája erősebb. Budapesten nő legdinamikusabban a külföldi vendégéjszakák száma, vele csak Közép-Magyarország tudja tartani a versenyt. A Balatonnál egyelőre senkivel nem lehet pótolni a németeket. Nem véletlen, hogy a kiadható szobára eső szállásdíjbevétel esetében a legalacsonyabb összegről - 2900 forintról - a Balaton-parti háromcsillagos egységek számoltak be. Vigaszt az jelenthet, hogy a hazai pihenők száma valamelyest nőtt a tónál, s ez azért is biztató, mert a turisztikai szakemberek elsődleges célja, hogy a jövőben fellendítsék arányukat.

A tendenciák jól mutatják, ez csak minőségi szolgáltatásokkal lehetséges. Az infrastrukturális fejlesztések, autópálya- és útépítések folytatása, a gyógy- és wellnessturizmus erősítése nélkül nem lehet versenyképes a Balaton és Magyarország. De nem ártana kissé jobban iparkodni, mert félő, hogy mire elkészül a sztráda Letenyéig, már nem lesz visszaút, és mindenki az Adriára robog majd.