Sólyom fészke

Orbán Viktor nem antiszemita, noha néha ostobaságokat beszél és primitív kifejezéseket használ. Ennél többet erről a témáról nem írnánk. Már csak azért sem, mert nem tudunk elképzelni ocsmányabbat a "zsidózásnál" és az "antiszemitázásnál". A kettő közé történelmi okokból természetesen nem szabad egyenlőségjelet tenni, ha ellenben megpróbálunk elvonatkoztatni, és kizárólag jelenidejűleg helyezzük nagyszerű górcsövünk alá az egyiket és a másikat, azt látjuk, egyformán mérgeznek. No, hagyjuk, a magunk részéről egyszer s mindenkorra.

Fontosabb, hogy Sólyom László, a Magyar Köztársaság viharos körülmények között megválasztott új elnöke átvette a magas hivatalt Mádl Ferenctől. A Sándor-palota múlt péntek óta immár az övé, laknia azonban nincs hol. Szerény otthona ugyanis - amely nyugdíjas alkotmánybírósági elnökként megillette - biztonsági, reprezentációs és egyéb okokból alkalmatlan arra, hogy államfőként is használja. Ez röhejes: az Orbán-kormány száz éve eladta a Béla király úti rezidenciát - miért is, azt nem tudni egészen pontosan -, Mádl Ferenc "haszonélvezeti" joga mellett, majd nem jutott idejében az illetékesek eszébe, hogy az utód feje fölé is való fedél. A hírekből és kommentárokból kicsit úgy tűnik fel, mintha ez az arrogáns Sólyom László palotát követelne magának, holott nem. A köztársasági elnöki szerephez sok jogkör nem jár, a körülményeknek viszont igenis méltóaknak kell lenniük.

Az új államfő amúgy két nap alatt már-már többet nyilatkozott, mint a megelőző tizenöt évben összesen, de sok újat nem tudtunk meg róla. Nem is kellett: az eddig is világos volt, hogy a megfelelő ember költözhet be - hova is? (GA)