Mi a véleménye a kkv-fejlesztési koncepcióról?

Szűcs György / Az Iposz elnöke :
Felzárkóztatási program
„Az Iposznak súlyos gondokat okoz, hogy paradigmaváltásra készül a kormányzat a kis- és középvállalkozók fejlesztésével kapcsolatos politikában. Az eddigi piachelyettesítő modell generálisan változna át piacépítő mechanizmussá, ám ez veszélybe sodorná a vállalkozások 70 százalékát kitevő mikrocégek működését. A gazdasági tárca által kidolgozott javaslat értelmében a vissza nem térítendő támogatások aránya fokozatosan lecsökkenne, és a mikrovállalkozásoknak is piaci hitelezéssel, kockázatitőke-befektetéssel kellene a fejlesztésüket megoldani. Erre azonban képtelenek az egyéni vállalkozások. Számukra speciális felzárkóztatási programot kellene kidolgozni – megtartva a támogatásokat – hátrányuk ledolgozása, versenyképességük javítása érdekében. Reméljük, változik még a koncepció, ekkora réteget nem hagyhat támogatás nélkül a gazdaságpolitika.”
Parragh László / Az MKIK elnöke :
Hiányzó konkrétumok
„Örülünk, hogy elkészült a koncepció, mert az legalább azt jelzi, hogy a kormányzat belátta, az eddigi kkv-fejlesztési politika alkalmatlan a kérdés megoldására, újabb lépésekre van szükség. A filozófia szép, ámde hiányoljuk a konkrétumokat. Azzal a törekvéssel egyetértünk, hogy mérséklődjön a vissza nem térítendő támogatások aránya, viszont nem szeretnénk, ha ez egyet jelentene azzal, hogy csökkennek a kkv-fejlesztésre szánt, amúgy is szűkös források. Nem kell túl sok program, de azokat következetesen végre kellene hajtani. Szükségesnek tartjuk, hogy a beruházási hitel nagy tömegben elérhetővé váljék, a faktoring lehetőségeit ki kellene bővíteni, s a Széchenyi-kártya konstrukcióját is javasoljuk továbbfejleszteni. Úgy látjuk, az intézményrendszert is rendbe kellene tenni, jelenleg túl sok cég bábáskodik itt, meglehetősen gyenge hatékonysággal.”
Soltész Anikó / A Seed Alapítvány ügyvezető igazgatója :
Kiszámítható folyamatok
„Örülnénk, ha a készülő koncepciónak köszönhetően több forráshoz jutna a kkv-szektor, s ha a folyamatok kiszámíthatóbbá válnának. Azon az állásponton vagyunk, hogy a valódi versenyképesség eléréséhez szükség van a vállalkozások megméretésére. Ezt azonban nem segíti az ingyen kapott segítség, a visszatérítendő támogatás sokkal célravezetőbb lehet. Viszont egyszerűbbé kellene tenni a lehívási feltételeket. Nem szerencsés, hogy a koncepció nem veszi figyelembe a szektor rétegezettségét. Sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a mikrovállalkozásoknak, főleg azoknak, amelyek tovább akarnak lépni. Egyelőre azonban nem látszik a készség ezek felkarolására. Nem nyilvánvaló, hogy a termelékenység javítását, vagy a munkahelyteremtést tekinti-e a koncepció elsődlegesnek, az ezek fejlesztésére szolgáló eszközöket pedig összhangba kellene hozni.”
Antalffy Gábor / A Kisosz ügyvezető elnöke :
Testre szabott eszközök
„Nem értünk egyet a helyzetelemzéssel, amely a kis- és középvállalkozókat homogén rétegként kezeli, holott ennyire eltérő vállalkozói kört nem lehet egyetlen kategóriába begyömöszölni. Merőben más problémái vannak például a szektor egyik szélén lévő mikrovállalkozásoknak és a másik végleten található, hazai mércével a nagyvállalati körbe tartozó cégeknek. Mindegyiket testre szabott eszközökkel kellene segíteni. Ahhoz, hogy a jellemzően tőkehiányos kisvállalkozások beszállítókká váljanak, s egyúttal elkerüljék az adósságcsapdát, vissza nem térítendő támogatásokra lenne szükségük. A pályázati rendszert sem tartjuk jónak, mert nem differenciál. A legkisebbek részére egy sajátos pályázati lehetőséget kellene kidolgozni. Az is fontos lenne, hogy a támogatások direkt módon jussanak el a vállalkozásokhoz, és nem közvetítő szervezeteken keresztül.”
Vadász György / A BKIK alelnöke :
Komoly baj van
„Túlságosan rózsaszínű a koncepció helyzetértékelése, inkább abból kellene kiindulni, hogy komoly baj van a kkv-szektorral. A 456 ezer egyéni vállalkozó 12,5 milliárdos mínusszal gazdálkodik, a 303 ezer társas vállalkozásnál az összes veszteség meghaladja a nyereséget. Ez utóbbiak közül tavaly hatezren részesültek együttvéve 3,1 milliárdos adókedvezményben, ugyanakkor 51 multi 47 milliárdot kapott. Ez is jelzi, az olló egyre nyílik a kkv-k és a multik között. Az indokoltnál jóval kevesebb segítséget kapnak a kkv-k, pedig ez a kör az összes foglalkoztatott 70 százalékának, kétmillió embernek ad munkát. Egyedül ez a szektor tekinthető nettó munkahelyteremtőnek ma Magyarországon. Jobb ugyan a koncepció, mint a korábbi verzió, de ez sem ad valódi segítséget, kevés a hitel, a támogatás. Nincs utalás a bérterhek jelentős csökkentésére sem.”