Brüsszelben betelt a pohár. Neelie Kroes verseny- és Andris Piebalgs energiaügyi biztos kemény hangú nyilatkozatokban szólította fel a tagországokat a villamosáram- és gázpiaci liberalizáció végrehajtására. A tagállamok jelentős része nem vagy csak késve teljesíti az erről szóló második EU-direktívában előírtakat, és ez – bizottsági vélemény szerint – súlyos működési zavarokat okoz az európai energiapiacon. A külföldi szolgáltatók kizárása miatt a vállalati és magánfogyasztók nem részesülnek az elvben egységesülő belső piac előnyeiből – azaz túl sokat kell fizetniük az energiáért. Kroes határozott fellépése minket, magyarokat közvetlenül is érint, hiszen a hazai áramszolgáltatók árképzésének ügye az uniós versenyfelügyelők előtt van.
Dicséretes az a buzgalom, amellyel a bizottság érvényesíteni akarja az energetikai liberalizáció elemeit. A kis- és nagyfogyasztók mindenképpen nyernek az árversennyel, azzal, ha a szolgáltatókat rászorítják, hogy csak nyírják, ne megkopasszák ügyfeleiket. De vigyázni kell, nehogy átessünk a ló másik oldalára. Ugyanis nemcsak a fogyasztókra, hanem az energiatermelő és -elosztó hálózatokra is érvényes a „birkahasonlat”: ha a túlzottan gyilkos verseny okozta költségnyomás miatt elmaradnak a fejlesztések és a karbantartások, akkor ellátási zavarokra kell felkészülni. Az Egyesült Államokban tapasztalt súlyos áramkimaradások egyik fő tanulsága, hogy a rövid távú költségszempontok mindenek fölé helyezése ugyanúgy káros lehet, mint a túl magas áramár. Az uniós és a tagállami hatóságoknak tehát úgy kell biztosítaniuk az árversenyt, hogy amellett az ellátás hosszú távú biztonságára is ügyelnek. (TG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.