Energiaár ellen

Tegnapi bejelentés: a német E.On tulajdonában lévő Powergen március 10-től 24,4 százalékkal emeli a gáz és 18,4 százalékkal az áram árát Nagy-Britanniában. Na és? – vonhatnánk meg a vállunkat, legyen ez a britek gondja. Csakhogy a hír és annak háttere kiválóan tükrözi azokat a drámai változásokat, amelyek ezekben a napokban, hetekben jellemzik az energiaipart. S nem kevés tanulság adódik mindebből Magyarország számára is.
Első olvasatban felhívja a figyelmet arra, hogy az energiaárak begyűrűzését csak ideig-óráig lehet megállítani a határoknál. Veszélyes politikai játékot űz az a kormány, amely elhiteti polgáraival, hogy tökéletesen megvédi őket a magas gáz- és áramszámlától, hiszen a veszteséget valakinek más formában finanszíroznia kell. De kinek és hogyan?
A brit hír folytatása, hogy az Európai Bizottság vizsgálja, miért nőttek olyan meredeken az energiaárak a szigetországban, és arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a kontinentális Európa nagy szolgáltatói – többen teljesen vagy részben állami monopóliumok – visszatartották a kínálatot. Ezekben a napokban sorra érkeznek a beszámolók, jelentések, vizsgálatok az Európai Unióban és immár Magyarországon is arról, mennyire tökéletlenül működik a verseny az energiaágazatban, miként torzul a piac a túlzott erőkoncentráció, a nemzeti protekcionizmus vagy épp a rosszul megkötött szerződések miatt. Ami ebből mindenképpen leszűrhető, hogy a magas energiaárak csak részben magyarázhatók a világpiaci folyamatokkal. Nem igaz tehát az, hogy az egyes kormányoknak, az uniós és nemzeti versenyhatóságoknak ölbe tett kézzel kellene nézniük a folyamatokat, épp ellenkezőleg: pont az lenne a feladatuk, hogy megszüntessék a versenyt torzító körülményeket.
Magyarország jóval kiszolgáltatottabb helyzetben van Nagy-Britanniánál. Egyrészt az ottani fogyasztók a liberalizáció következtében már most választhatnak olcsóbb szolgáltatót, másrészt az ottani gázkészletek kiapadása miatt csak az elmúlt években vált az ország nettó gázimportőrré. A magyar kormány feladata ebben a helyzetben nem lehet más, mint hogy az orosz energiafüggőségből adódó szűk mozgásteret igyekezzen bővíteni, és éljen bátran a kezében lévő eszközökkel a valódi piaci verseny fokozására.